Parkerdő és arborétum Pusztaszeren

A pusztaszeri parkerdő és arborétum telepítési munkáit 1975 őszén kezdte a helyi Hétvezér TSZ 19,2 hektáron, Csorba Ferenc erdész irányításával. A 189 fafajtával, bokrokkal, cserjékkel be­­­­ültetett, mára 10 hektárosra zsu­­gorodott terület ma is szemet gyönyörködtető látványt nyújt, és minden évszakban, napi 24 órában szabadon látogatható, de a 10 főnél nagyobb csoportokat jelezni kell az önkormányzatnál – tudtuk meg Máté Gábor polgármestertől. 

Annyit tett még hozzá: csak azt várják el a kirándulóktól, hogy az erdőben „állat módjára viselkedjenek”. Ez lefordítva azt jelenti, úgy, mint a saját otthonukban. 

A szabad természet 

 

– A kiterjesztett szárnyú madarat ábrázoló kaput én terveztem, és Grósz Sándor barátom készítette el – mondta Máté Gábor, mielőtt beléptünk volna a park­erdő és arborétum területére. Azzal folytatta, a falubeliek sokszor a szemükre vetik, hogy nem takarítanak, nem tesznek rendet, amire mindig azt válaszolja: amikor nem voltak emberek, az erdők akkor is működtek. 

– A parkerdő részen nem kell takarítani, hagyjuk, hogy a természet tegye a dolgát. Mindennek, rágcsálónak, rovarnak és gombának teret, lehetőséget kell biztosítani az életre, olyan növények, mint például a mahónia, nőnek, amelyeket közel 50 éve nem telepítettek, valamint létrejöttek 60-70 centis hangyabolyok és rókavárak. Lehet, hogy ennek a rókavárnak most is van lakója, friss kaparásnyomok látszanak – mondta és mutatta, mikor séta közben odaértünk az egyikhez. Hozzátette, az ösvényeknél a veszélyesen belógó letört ágakat, nagyobb fadarabokat a biz­­tonság érdekében eltávolítják. 

Az arborétum 

 

– A 10 hektár másik fele arborétumjellegű, borókásokkal, ligetekkel, tisztásokkal. Itt padok és asztalok is vannak, de már felújításra, cserére szorulnak, illetve található illemhely is. Ennek a résznek a rendezésére, karbantartására pályázunk és a pénzből, a mintegy 5 millió forintból erre alkalmas gépet vásárolnánk. A távlati célkitűzések és elképzelések között szerepel, hogy ezt a részt úgy alakítsuk ki, hogy alkalmas le­­gyen a község szabadidős rendezvényeinek megtartására. Utóbbihoz infrastruktúrát is ki kell építeni, mert jelenleg az nincs, illetve tervezzük egy nagy térkép elhelyezését a be­­járatnál, amely a területen lé­­vő növényeket is feltünteti – közölte a faluvezető. 

A legenda azt tartja, amikor a parkerdőt, arborétumot telepítették, fordítva fogták az ezt segítő rajzot, és az eredeti elképzeléssel szemben az erdős rész került közelebb Pusztaszerhez – mesélte a polgármester. Majd a madáretetőkre mutatva közölte: iskolásaik rendszeresen látogatják a helyet, és a madarakról is gondoskodva helyezték ki azokat. 

– A 2010-es nagy belvíz, majd a nyári aszály miatt több növény kipusztult, a szibériai vörösfe­nyőkből is csak egy maradt. Vi­­szont ismereteim szerint itt található és látható a Dél-Alföld egyetlen bükkfája, igaz, nem tud úgy fejlődni, mint a hegyvidéken, ahol honos – vezetett az ezen a vidéken ritka fához. 

Látványos tervek 

 

– A kilencvenes évek vége felé nagyszabású, látványos tervek ké­­szültek, amelyek alapján összevonták volna a Hétvezér-emlékmű környékét a park­­rdővel és arborétummal. Makovecz Imre által tervezett ökumenikus templom, fogadóhelyiség, erdei iskola épült volna, és egy horgásztavat is álmodtak a területre – mondta és mutatta már hivatali irodájában Máté Gábor, elővéve a terveket, do­kumentációkat. Valószínűleg ezek az elképzelések már soha nem valósulnak meg – azért ne kiabáljuk el, hátha... –, de a parkerdőbe és arborétumba még télen is érdemes ellátogatni, pedig ilyenkor mutatja legfakóbb, legszürkébb arcát.