A hagyományos kínai orvoslásról részletesen – fókuszban a megelőzés

2500 éves történelme van már a hagyományos kínai orvoslásnak, amelynek a legfontosabb és legismertebb módszerei közt vannak a gyógynövények, a gyógymasszázs és az akupunktúra is. A célja egyértelműen a megelőzés, mert a kínaiak szerint ha akkor kezdenek el gyógyítani, amikor már kialakult a betegség, az olyan, mintha akkor kezdenének el fegyvereket készíteni, amikor már kitört a háború.

De hogy pontosan miben tér el a nyugati orvoslástól a kínaiak módszere, azt az erdélyi születésű, Szentesen élő Katona György árulta el az Algyői Könyvtárban megtartott előadásán. Mivel anyanyelvével együtt György 8 nyelvet ismer, köztük a japánt és a kínait, ezért nem véletlen, hogy közel áll hozzá a Távol-Kelet misztikuma. Az orvoslás alapjait Budapesten sajátította el, tudásával és tapasztalatával pedig évek óta segíti az embereket. Kiemelte, a kínai orvoslás nem harcol semmi ellen, helyette megpróbálja a testünk és lelkünk külső és belső hatásokra adott válaszát megfejteni, valamint arra keresi a választ, hogy ezek a hatások milyen egyensúlytalanságot okoztak.

A lélekre is figyelnek

Megjegyezte, a kínai orvos arra figyel, hogy gyógyszerek nélkül hogyan tudunk egészségesek maradni, de ehhez elengedhetetlen a lelki egészség is, épp ebben tér el a kínai és a nyugati gyógyítás, a kínai orvosok a lélekre nagy hangsúlyt fektetnek. Hozzátette, a kínai orvos nemcsak az anatómiához ért, hanem ismeri a gyógynövényeket, a köpölyözést, az arcdiagnosztikát és az akupunktúrát is. Utóbbit például már Németországban is használják többek közt akkor, amikor a kismamának nincs teje a gyermek születése után, azonban ezzel a módszerrel, a különböző energiapontok érintésével sikerül elérni, hogy megvalósuljon az anyatejes táplálás.

Jin-jang és 5 fázis elmélet

Katona György közölte, a kínai orvoslás egyik alapja a jin-jang elmélet, mert az orvosok a változásokat figyelik meg, hiszen szerintük ha az ember egészséges, akkor nincs változás a külsőjén és a testében, viszont ha valami átalakult, akkor baj van. A változások megállapításakor figyelembe veszik azt is, hogy azokat mi váltotta ki és milyen hatása volt/lesz annak. A jin a test belső, elülső, alsó részét jelenti, vagyis a szerves részeket, míg a jang a külső, hátsó, felső testrészt, az energiát jelenti.

A szentesi szakember elárulta, az orvoslás másik alapja az 5 fázis elmélet, vagyis az esszencia, a csí, a lélek, a vér és a testnedvek. Ráadásul a szervek nevét nagy kezdőbetűvel írják, mert úgy vélik, hogy a szervek az energiacsomagok, amikbe tiszta élelmet kell bevinni ahhoz, hogy tiszta energiáink legyenek. Emellett a kínaiak szerint az érzelmek a vérben utaznak, így ha valaki vért kapott, majd azt követően hangokat hall, nem bolondult meg, hanem ha a hangok magasak, akkor a veséjét kell kezelni, míg ha mély hangokat hall, akkor a májával van probléma – figyelmeztetett.

Smink nélkül menjünk

A kínaiak úgy vélik, hogy a szervek nem sejtek, hanem funkciók összességei. Éppen ezért 5 fázisból épül fel a kivizsgálás: megtekintés, meghallgatás, megszaglás, kikérdezés, megtapintás. Senki se ijedjen meg, ha kínai orvoshoz megy, és az először mélyen a szemébe néz, mert így állapítja meg, hogy lelkileg milyen szinten van. Ezután a szakember az arcszínt, az alakot, a testtartást, a bőrt, a nyelvet, a fejet és a nyakat is megfigyeli.

Külön nyelvdiagnosztikájuk van, miszerint a nyelv csúcsa a szív egészségét mutatja meg, ezért ha az vörös, akkor forróság van a szívünkben. A tüdő, a máj és az epe egészségét a nyelv két oldala, a lépet és a gyomrot a középső rész tükrözi, míg a beleink épségéről a nyelv hátsó részének két oldala árulkodik, a vesét pedig a hátulsó középső rész mutatja. Ugyanígy a szemnek is diagnosztikája van. A belső zug a szív, a fehér rész a tüdő, a pupilla a vese, míg a felső és alsó szemhéj a lép állapotára utal.

A megtapintást se 1-2 másodperces vizsgálatnak gondoljuk. Kesztyű nélkül, 3 ujjal 28-féle pulzust mérnek meg. A terápiának pedig része az akupunktúra, a torna, a légzés- és mozgásgyógyászat, a köpölyözés, a gyógynövények fogyasztása, a Guasha masszázs és a moxa is. Fontos, hogy aki kínai orvoshoz megy, ne sminkelje ki magát előtte.

Jelek

Katona György szerint érdemes önvizsgálatot is végezni a kínai orvoslás alapján. Érdemes időnként például megfigyelni a körmeinket, mert ha foltok vannak rajtuk, repedezettek és a fényük elveszett, akkor probléma van az egészségünkkel.

Elárulta, a szív szépsége az arcon nyilvánul meg, ha arcpír jelentkezik gyakran, akkor olyan teát kell fogyasztani, ami lecsendesíti a szívet. A lépre is nagyon figyelni kell, ugyanis ha elmegy az ízérzékelésünk, vagy az ajkaink a megszokottól eltérnek, akkor probléma van a léppel, ami egyéb betegségeket is okozhat később. A tüdő szépsége a szőrzeten mutatkozik meg, így ha valakinek hullani kezd, töredezett lesz a haja, akkor a tüdejével vannak gondjai.

Katona szerint ez jelentkezhet akkor is, ha valaki vidékről nagyvárosba költözik, ahol jóval rosszabb a levegő, és az árthat a tüdőnek.

Ugyanígy a veseproblémának is vannak jelei, szintén a hajon mutatkoznak meg, mert az fénytelen és töredezett lesz, ezért ebben az esetben célszerű vesevédő és -erősíti gyógyteát fogyasztani. Sőt, a kínai orvosok szerint akkor is a vesét kell kezelni, ha valakinek csökken a hallása, nagyot hall, mert a vese egészsége a fülekre is nyílik.

Természetesen azt is meghatározták a kínaiak, hogy milyen külső okai lehetnek a betegségnek, ez a szél, a hideg, a meleg, a nyári hőség, a szárazság és a nedvesség, míg a belső ok a 7 érzelem lehet, vagyis a harag, az öröm, a töprengés, a szomorúság, az aggodalom, a félem és az ijedtség. Vannak emellett se nem külső, se nem belső okok, ilyen a túlzott munka, a gyenge étkezés, a rovarcsípés, a harapás, a baleset, valamint a fény-hang-bűz okozta migrén.

Őszi védekezés kínaiul

A kínaiak szerint minden évszakhoz alkalmazkodni kell a testünkkel, éppen ezért ősszel több időt kell szenteli a pihenésnek, mert ezek a hónapok az összehúzódásról szólnak. Azt javasolják, hogy ilyenkor feküdjünk le a megszokottnál legalább 30 perccel hamarabb, de 10 vagy fél 11 körül már mindenképp legyünk ágyban, reggel pedig keljünk korábban az átlagosnál. Eközben az aktivitásról sem szabad megfeledkezni, mozogni kell naponta, erre például a reggeli tornát ajánlják, amivel jól indul a nap, így a szürke idő ellenére sem lesz rosszkedvünk. Az étkezésünk sok nedvesítő táplálékot kell tartalmazzon, így diót, mogyorót, mézet, szezámmagot, tejet és idénygyümölcsöt, eközben a nagyon csípős ételek fogyasztását csökkentsük. A gyógynövények közül a jamszgyökér és a piros jujuba kerüljön előtérbe, míg teából inkább a vöröses főzeteket válasszuk, ilyen a kínai krizantémtea, amit itthon gyakran kínai kamillaként árusítanak. Persze az akupunktúra sem maradhat ki: az ilyenkor gyakori orrdugulás oldható, ha naponta 2-3 alkalommal 1-2 percig óvatosan megdörzsöljük az orrszáj melletti területet a hüvelykujjunkkal.