A megyei értéktár kincse Kerekes Márton Népdalkör és Citerazenekar – Galéria

– Együttesünkben a fő hangszer szerepét a citera tölti be, prím- és tenorciterákon játszunk. Különlegesség és óriási érték, hogy Apátfalva saját népdalkinccsel rendelkezik. Közel 300 apátfalvi népdal szövege és kottája van lejegyezve, természetes, hogy a szívünkhöz ezek a dalok állnak a legközelebb

– mondta lapunknak Tariné Tóth Hajnalka zenekarvezető, aki hozzátette autentikus magyar népdalokat játszanak és énekelnek.

– Úgy mondjuk, hogy tiszta forrásból merítünk, a repertoárunk elsősorban apátfalvi és dél-alföldi népdalokból áll, valamint a magyar népzene dialektusterületeiről is szívesen választunk dalokat.

Pávakör és Citerazenekar

A Kerekes Márton Népdalkör és Citerazenekar 1981-ben még Apátfalvi Pávakör és Citerazenekarként alakult meg, jelenlegi nevét 1999-ben vette fel a csoport. Az együttes vezetője Fazekas István helyi tanító volt, aki 29 évig állt a zenekar élén.

– A tanító úr halála után, 2010-től egyik tanítványa, Tóth Tamás vezette a csoportot, majd 2017 szeptemberétől én lettem a csoport vezetője. Jelenleg 14 fő alkotja a teljes csapatot, hét citerás és hét énekes. Tagságunk nagyobb része apátfalvi, mellettük egy-egy makói és kiszombori tag látogatja a próbákat. A legifjabb tagunk 18, a legidősebb a 81 éves

– sorolta a művészeti csoport vezetője.

Citeraszó népdalokkal

Régen, a tanyavilágban nagyon népszerű hangszer volt a citera. A „szegények hangszerének” titulálták, hiszen, lényegében csak egy üreges fadarab és fém húrok kellettek hozzá. A citera kiváló szórakozási lehetőséget teremtett a tanyasi embereknek.

– A citera nagyon az ember szívéhez tud nőni, könnyű megszeretni a hangszert, nagy előnye, hogy a gyönyörű, csilingelő hangja mellé egy másik, csodálatos világot adhatunk, a saját énekhangunkat. Dalolással, énekszóval együtt teljes ez a hangszer. Nyári népzenei táborokban, kurzusokon sokan ismerkednek a citerával, hála Istennek népszerű a hagyományt őrzők körében

– fogalmazott a zenekarvezető.

Dallamhúr, basszushúr, vendéghúr

A hangszertest kialakításától függően több formáját különböztetik meg a hangszernek. Tariné Tóth Hajnalka egy kis fejes, hasas prímciterán játszik.

– Prím- és tenorciterákat használunk, a prímciterán a húrok fesztávolsága rövidebb, míg a tenorhangszeren hosszabb. Ezeknek a hangzáskor van óriási jelentősége, hiszen a prím magasabb hangon szól, a tenor ugyanakkor teltebb, erőteljesebb. A fogólapon egy-egy bund lefogásával tudjuk a különböző hangmagasságokat megszólaltatni. Az alsó sorban vannak az egész, a felső sorban a félhangok. Az első, négy-öt húr, a dallamhúr, majd sorban a basszushúrok és a vendéghúrok következnek.

Szigorú minősítők

A Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Országos Szövetsége (KÓTA) által megrendezett minősítőkön évtizedek óta kiválóan szerepel a citeraegyüttes. Ezeken a rendezvényeken azt vizsgálják, hogy az előadók önmagukhoz képest milyen szakmai szinten állnak. Technikai tudásról, játéktudásról és éneklésről döntenek az országos minősítőn.

– Szigorú szakmai zsűri dönt. Először térségi megmérettetést rendeznek, ahol többféle fokozatot érnek el a versenyzők. Aki kiváló fokozatot kap, az továbbmehet az országos minősítőre, ahol bronz-, ezüst-, arany- és Arany Páva-minősítést osztanak ki a csoportok és a szólisták között. 2018-ban a jelenlegi felállásban voltunk a Térségi Minősítőn, ahol kiváló eredményt értünk el.

Kiváló kapcsolatok

A kistérségben több népzenei együttessel is jó kapcsolatot ápolnak az apátfalvi citerások. Makó, Földeák, Csanádpalota, Kistelek, Kiskundorozsma csoportjaival együtt népzenei találkozókat szerveznek, a találkozók mellett a minősítőkön és a falunapokon is rendszeresen szerepelnek.

– Idén ősszel szeretnénk egy színvonalas népzenei találkozót szervezni, ahol méltó módon megünnepelhetnénk a negyvenéves évfordulót. Számos sikeres szereplésen és minősítőn vagyunk túl, leginkább annak örülök, hogy a közelmúltban bejutottunk a Vass Lajos Népzenei Verseny Kárpát-medencei döntőjébe

– tette hozzá a zenekarvezető.