2021.06.27. 16:57
Temető a Tisza, mikor kivirágzik
Elkezdődött a kérészek rajzása Szegednél.
20210626 Szolnok Busi László ezredes, a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság vezetője és a Szolnoki Rendőrörs két munkatársa, Kosztadinovszky Roland valamint Burzi László főtörzszászlósok elvitték a sajtó munkatársait, hogy a közvetlen közelről megmutassák a kérészek rajzását a Tiszán. Felvételeink Szolnok és Tószeg között örökítették meg ezt a páratlan látványt. fotó Mészáros János Új Néplap
Fotó: Mészáros János
Szűk hat évtizede élek már a Tisza partján, de jó, ha kétszer láttam igazit, amikor ezer és ezer tiszavirág röpköd a víz felett. Teszik mindezt semmihez sem hasonlítható „hangzavarban”, ám ez messze nem olyan erős és tolakodó, mint például a kabócáké.
Tömegesen mára csak főleg a Tiszában találkozhatunk vele.
Sokszor jártam úgy a parton, hogy az előző napon még látványos volt a kérészek rajzása, amikor én csodáltam volna, nem akart összejönni. A tiszai ciánkatasztrófa után temették a folyót halastól, kérészestől, a természet azonban megmutatta, hogy erős, és mindig képes megújulni. Persze csak addig, amíg az ember nem tesz jóvátehetetlen kárt. A cián ilyennek tűnt, ám azóta kiderült, ezt is képes kiheverni a Tisza, hiszen folyóvíz.
E rövid életű, tömeges násztáncot járó rovarokról, a kérészekről már az ókorban említést tesz Arisztotelész, aki Ephemeronnak, egynapinak nevezte őket. A tiszavirág a legnagyobb európai kérész; 2,5–3,8, fehér farksertéivel 12 centiméter hosszú is lehet. Egy nőstény általában 7-8000 petét rak a víz felszínére, amelyek a fenékre süllyedve kezdik meg lárvaéletüket. Tömegesen mára csak főleg a Tiszában találkozhatunk vele, holott Skandináviában és a mediterrán területeket kivéve egész Európában közönséges fajnak számított.
