82 évesen ollóval nyírja a birkákat a Guinness-rekorder – Fotók

A vásárhelyi Marton János visszatérő vendég lapunkban. Meg­­írtuk, 2003-ban a hódmezővásárhelyi állattenyésztési napokon Guinness-rekordot állított be juhnyírásban: kézi ollóval 8 óra alatt 50 birkát nyírt meg. A rekordot máig tartja, és még 82 évesen is sok helyre hívják birkát nyírni megyeszerte.

– Még mindig ezer fölött vállalok egy szezonban – mesélte, miközben csattogott az olló: az eszközt ma már egyre kevesebben használják. Ez a hagyomány, ezt érdemes továbbadni, mondta. Megtudtunk két érdekes számadatot is:

– Az állattenyésztési napokon számítógéppel kiszámolták a bírák, 872 ollócsattintás volt a rövid farkú, 930 a hosszú farkú birka.

40 rackát nyírtak meg

Marton Jánossal Oláh János tanyáján beszélgettünk: a Szi­­lágyi uradalom a környék legmagasabb pontja, árvíz idején egykor ide hozták fel az állatokat. 40 őshonos magyar rackát szabadított meg a gyapjától csütörtökön: reggel hétkor terelték be a juhokat, amikor ott jártunk, már 24-nél tartottak. Rövid idő múlva még három birka élvezhette vastag bunda nélkül a meleget.

A gyapjú sajnos kárba vész – nem veszi meg senki, hallottuk, főleg a rackát.

Marton János nyírta meg május közepén a Szegedi Vadaspark juhait, de gyerekkora óta jár Lázár János édesapjához is e célból. 7-8 évesen tanulta meg nagyapjától, apjától a nyírást, mindketten tartottak juhokat.

Fiatal tanítványok

Segéderő is volt a mester mellett: a 19 éves, gyálaréti Sarnyai Domonkos most először nyírt. Tavaly ugyanitt segédkezett először, akkor még „csak” a fo­­gásban. Elsőéves a szegedi egyetemen, marketinget tanul: elsőre meglepő volt a kezében a birkanyíró olló. Hamarosan beállt a lovasoktató is, Mátyás Orsolya egyébként a sport- és szabadidő-szervezés, egészség­fejlesztés területén dolgozik. Itt, a birtokon látott először juhnyírást közelről, és úgy döntött, ő is megtanulná.

– Vannak, hála a Jóistennek – mondta a mester, amikor megkérdeztük, jelentkeznek-e tanítványok. Kiderült, rendszeresen segít Endre unokája is, aki az állatorvosi egyetemre jár.

– Nagyon jól nyír, de a szigorlatai miatt most nem tudott eljönni – mondta.

Megérzik a nyugalmat

– Nem kell nagyon húzni felfele, mert akkor fölmén a bőre az ollód elibe

– adott egy jó tanácsot Domonkosnak, aki nekünk magabiztosnak tűnt, de elárulta, belül azért még fél. Ha a birka megsérül, ami nem sokszor fordul elő, lekezelik a sebet. Az anyák jól tűrték a műveletet, bár azt nem lehet mondani, hogy önként jelentkeztek rá. Egy birka nem is olyan kicsi, meg nem is akar jönni annyira

– Oláh János megmutatta a juhászkampót, amivel meg lehet fogni a lábukat. A kossal, ami erősebb, több a küzdelem.

Megtudtuk: évente egyszer szabadítják meg az állatokat a bundától, egyéves korban először. Egy-egy birkáról másfél-két kiló gyapjú jön le: minél tisztább, annál könnyebb és gyorsabb a munka. Megérzik, ha nyugodt, aki nyírja őket, és a bizonytalanabb mozdulatokat is.

Dezertáltak a gyimesi rackák

Oláh János 25 éve tart racka juhokat. Eleinte kunkori szarvú gyimesi rackák is laktak a birtokon: minden évben elindultak dél felé abban az időszakban, amikor a hegyekből leterelik a juhokat a téli szállásra. Elmesélte: 2003-ban eltűntek a juhok, és még repülőről keresve sem kerültek elő. – Feladtam hirdetést a Rádió88-ban, hogy keresek 34 birkát. Végül a határőrségtől hívtak fel, őket Szerbiából keresték meg: kiderült, hogy a rackák átmentek a zöldhatáron. Tíz napig tartották akkoriban bitangkarámban a talált jószágot, ha addig nem kereste a gazdája, azé lett, aki megtalálta. A kilencedik napon derült ki, hogy ott vannak – mindkét határőrségnél hagytam ajándékba egy-egy birkát.