Párterapeuta: Hét okból mehettek tönkre a házasságok

Tavaly tavasszal újdonságként telepedett az életünkre a karantén. A bezártság és a vírustól való félelem sok pár­­kapcsolatot átrendezett: volt, amelyeket megerősített, másokat szétbomlasztott. De mi határozta meg, hogy egyik vagy másik irányba indultak el? Erre kereste a választ egy felméréssel Mihalec Gábor sándorfalvi párterapeuta.

– Úgy döntöttem, megvizsgálom ennek az új helyzetnek a hatását

– beszélt a kezdetek­ről a szakember.

Kérdőívét kö­­zel 1300-an töltötték ki, az eredményeket pedig most, a Házasság Hete előtt néhány nappal publikálta Viharálló szerelem című új könyvében, amely a programsorozat hivatalos kiadványa lett.

– Bár a felmérésben alapvetően olyan párok vettek részt, amelyek az átlagosnál jobban érdeklődnek az iránt, hogyan tudnák építeni kapcsolatukat, még közöttük is 27 százaléknyian voltak azok, akikre a karantén negatív hatással volt. A nemzetközi adatok pedig jól mutatják, hogy ennél sokkal rosszabb a helyzet: az USA-ban például 2020 májusáig 34 százalékkal volt több válás, mint az előző év azonos időszakában, Angliában pedig ugyanez az arány 42 százalék

– mesélte Mihalec Gábor, aki arra is megpróbált rávilágítani, az elromlott kapcsolatokban mi okozott problémát.

– Összesen hét tényezőt ta­­láltam, amelyek befolyásol­ták, hogy a párok jó vagy rossz irányba indultak el. Az első ezek közül a kommunikáció volt. Azok a párok tudtak fejlődni, akik képesek voltak egymással beszélni érzéseikről, félelmeikről, és ki tudták mondani a negatív dolgokat. Hasonlóan fontos volt a konfliktuskezelés is:

azok, akik a feszültségek ellenére is higgadtak maradtak, építeni tudták kapcsolatukat. Akik viszont az italhoz fordultak, új szintre süllyesztették.

Ahol korábban csak szitkozódás volt, elcsattant az első pofon, ahol pedig korábban ez is előfordult, még súlyosabb helyzet alakulhatott ki – mondta el a szakember.

Mihalec Gábor vizsgálta a pá­­rok szexualitását is. E tekintetben azt állapította meg, hogy a kulcs az volt, hogy mindkét félnél ugyanabba az irányba mozdult-e el. Ha az egyik fél kevésbé kívánta az együttléteket, mint a másik, az tovább terhelte a kapcsolatot.

– Fontos a pénz is. Akiknek volt tartalékuk, könnyebben tudták kezelni ezt az új helyzetet, míg akiknek nem, hamar összeveszhettek anyagi dolgokon.

Hasonlóan sarkalatos pont volt a személyes ápoltság és az időbeosztás. A párterapeuta szerint azok, akik belesüllyedtek a kényelmes otthonlétbe és elhagyták magukat, nem tudták fejleszteni kapcsolatukat.

Mind­ezek mellett találtam még két tényezőt. Az egyik az érzelmi elérhetőség volt, vagyis hogy a párok odafigyeltek-e egymásra. A má­­sik pedig a hit: akik közösen élték meg, hogy nyomás alatt nyitottabbá váltak felfelé, az óriási erőforrást jelenthetett a kapcsolatuknak – foglalta össze kutatásának eredményeit Mihalec Gábor.

A párterapeuta megjegyezte: ha egy párkapcsolat elindult a lejtőn, azt még meg lehet állítani. Ehhez azonban az kell, hogy mindkét fél egyformán akarjon változtatni.