Széll-Tanács Tündének a kemencés sütés szenvedélyévé vált – Fotók és recept

Szeretem, amikor emberek több év tapasztalattal a hátuk mö­­gött azt mondják, ez a világ legegyszerűbb dolga, majd a hosszú időn át begyakorolt mozdulatokkal rutinosan, vil­­lámgyorsan letesznek az asztalra valami olyat, aminek én neki se tudnék kezdeni. Pont ez történt Zákányszéken Széll-Tanács Tündénél. Csak annyit csaltunk, hogy a tészta már be volt keverve és meg volt dagasztva, ezenkívül minden előttünk készült.

Kicsit csaltunk

Tünde tanyán nőtt fel, gyerekkorában volt kemencéjük, amit évente egyszer-kétszer fűtöttek be, de akkor egész nap készültek benne a finomságok.

– Mama sütött benne hurkát-kolbászt, csirkét és a mindig elmaradhatatlan túrós lepényt. Nálunk nem múlt el vasárnap kalács nélkül. Ennek a szeretete megmaradt benne, és egy évvel ezelőtt elkezdett kemencében sütni.

A kenyér az fix

A felfűtést most, mint mondta, kényelmesre vette, a bálázott barackgally pont akkora, hogy egy kis taszítás segítségével befér a kemence száján. Míg a gally pattog és gyorsan elég, odabent a melegben előkészíti a hagyományos, az extra kenyérlángos feltéteit, fokhagymás tejföllel jó vastagon megkeni őket, az egyikre kockára vá­gott bacon és lila hagyma, a másikra serrano sonka és paradicsom kerül.

Ezek illata keveredik a cukros fahéjjal és a kakaóval.

A világ legegyszerűbb dolga a tészta

– A kelt tészta a legegyszerűbb a világon. A kenyérsütés az fix, az hetente egyszer mindig van, nagy sláger még az édes kalács, a pogácsa, sajtos kifli, szilveszterre kismalacokat készítettem. Pepecs munka volt, de így feszegetem a saját határaimat

– magyarázta, míg méretre vagdosta a tésztát.

Hobbiból süt

– Egyébként nagyapám pék volt – jegyezte meg mintegy mellékesen, mint ahogy azt is, hogy tavaly télen elvégzett egy OKJ-s cukrásztanfolyamot. Ahogy beszélgettünk, formálódtak a tészták. A kenyérlángos volt a legegyszerűbb, következtek a fonott, azaz fontos kalácsok, végül a fahéjas és kakaós csigák készültek el.

Tündének Facebook-csoportja is van, környékbeliek osztják meg egymással tapasztalatai­kat. Hobbiból ismerősöknek, barátoknak is süt. Ennek oka:

– Annyira szeretem csinálni, bárcsak csinálhatnám mindennap.

Latinovits a konyhában

És valóban, ahogy Latinovits hangján megszólal Krúdy Szindbádja, hogy „Vajon miért pucolják a nők olyan dühödten a sárgarépát?”, eszembe jutnak a dühödten tésztát gyúró háziasszonyok, akik hangos fújtatással próbálják kifújni a szemükbe lógó kósza hajtincsüket, de az makacsul izzadt homlokukra tapad.

Ősi tűzhely

A kemence az egyik legősibb, ember által épített tűzhely, tűzrakóhely-típus. Általában sütésre, főzésre, pörkölésre vagy egyéb élelmiszer-feldolgozásra használták őseink a mindennapjaikban. A 13. század környékén kezdtek kialakulni a mai kemencék. Egyszerű építési módjuk és jó hőtartó képességük miatt terjedtek el Magyarországon is. A 20. században a kültéri kemencék vették át a beltéri, belső tüzelésűek helyét.

Légies és könnyed

Ennek a szenvedésnek itt nyoma sincs, minden olyan légies, minden mozdulat annyira magától értetődő, hogy majdnem elhiszem, ezt én is meg tudnám csinálni. Míg elkészülnek a tészták, bemelegszik a kemence, és következik az első kevésbé emelkedett munka: Tünde megtisztítja a felületet a hamutól.

– Ez nem úri dolog, megdolgoztatja az embert

– mondta. Az egyetlen modern eszköz az infrahőmérő, de ezt is csak a kedvünkért vette elő. A 295 fo­­kos kemencébe egymás után csúsztatja be az öt tepsit. Már be se megyünk az udvarról, tíz perc alatt minden elkészül, majd következik az egész folyamat leggyorsabb része: az evés.

Fontos kalács

Hozzávalók: 1 kg liszt, 1 csomag élesztő, 5-6 dl tej, 10 dkg zsír, pici cukor az élesztő felfuttatásához, 1,5 teáskanál só.

A hozzávalókat összekeverjük, dagasztjuk, kelni hagyjuk. Formázzuk, majd megint pihentetjük. Sütés előtt és után olvasztott zsírral lekenjük.