A gyerekek nagyjából harmada érintett lehet az internetes zaklatásban

A diákok sokszor ugratják egymást bizonyos helyzetekben. Ezekkel nincs baj, amíg ez körbeér egy közösségben. A probléma ott kezdődik, ha mindig ugyanazt a személyt veszik elő. Az ilyen helyzeteket sosem egyszerű kezelni, mindig nagy lelki teher az áldozatok számára, hiszen ők általában nem értik, mivel érdemlik ki az ilyen viselkedésformákat. Az internet és az, ahogy ezt a gyerekek is használják, sokkal jobban elrejti a szülők, nagyszülők szeme elől az ilyen jelenségeket.

Nem az internettel van baj, viszont a közösségi oldalakon vagy üzenetküldő programokon keresztül sokkal könnyebben éri bántalmazás a fiatalokat. Az UNICEF weboldala szerint a gyerekek közel harmada már átesett az internetes zaklatáson, vagy ahogy a modern, angolosított nyelvezet hívja, a cyberbullyingon.

Nincs szünet, nincs menekvés

Míg a felnőttek sokszor a szexuális jellegű zaklatásoktól féltik a gyerekeket, a felmérések szerint sokkal nagyobb az esélye, hogy szavakkal, kirekesztéssel vagy más megalázó módon éri kár őket a digitális térben.

A bántalmazók sokszor úgy érzik, könnyebb online rászállni valakire, mert az internet a névtelenség illúzió­ját kelti. Nem kötelessége a zaklatónak a másik szemébe nézni, így az áldozat tekintete, érzései nem jutnak el hozzá.

A Kék Vonal Gyermekkrí­zis Alapítvány weboldala, a kék-vonal.hu szerint az egyik legmeghatározóbb sajátossága a jelenségnek, hogy sokszor a másik fél otthonában, annak biztonságos környezetében történik, az áldozat tehetetlenségérzését növelve ezzel. A sértett nem tud elbújni, nincs lehetősége kipihenni a sérelmeket, mivel az online tér szünetmentes jelenlétre hív mindenkit.

Figyelmeztető jelek

A szülőknek nincs könnyű dolga a jelek felismerésével, mert ezek könnyen összekeverhetők a kamaszkori viselkedésváltozásokkal, de mindenképpen fontos a folyamatos figyelem, mert vannak olyan viselkedésformák, amik egyértelműsítik, hogy valami nincs rendben.

Az egyik ilyen, ha a gyermek kevesebbet netezik, vagy bezárkózik annak idejére. Ha egy-egy e-mail- vagy Facebook-­bejelentkezés után ideges, ingerült lesz, vagy rosszkedvű, vagy törli a Facebook profilját, az is intő jel lehet.

Ha a gyermek barátkozik szívesen, elhanyagolja a társas kapcsolatait, nem osztja meg, mi jár a fejében, bezárkózik, nem közlékeny, az szintén utalhat arra, hogy a gyermek online zaklatás áldozata lett.

Mindezek mellett a cyberbul lying miatt az áldozat iskolai teljesítménye romolhat, elvonják a gondok a figyelmét a tanulásról, a szabadidős gyakorlatait, hobbijait hanyagolja, csökken az önértékelése, negatív gondolatai támadnak önmagáról, csúnyának, értéktelennek, vagy nem szerethetőnek gondolja magát.

Következmények

A folyamatos cyberbullying negatív hatással van az áldozatok lelki egészségére, pszichés állapotára, társas kapcsolatai­ra és iskolai teljesítményére is. Ha a zaklatások hosszú távon folytatódnak, annak gyakran olyan következményei lehetnek, mint a folyamatos félelem, düh, szorongás, iskolakerülés, szökés, pszichoszomatikus betegségek megjelenése, alacsony önbecsülés, depresszió, önsértés, magányosság, vagy akár öngyilkos gondolatok.

A bántalmazott tinédzserekre általában jellemző, hogy visszahúzódóak, alacsony az önértékelésük, sokkal szorongóbbak társaiknál, elővigyázatosak, érzékenyebbek, csendesebbek és nem érzik magukat biztonságban.

Mit tehetünk ellene?

Hatalmas a szülő felelőssége a probléma kezelésében, nekik ugyanis bátorítania kell a gyermeket, hogy beszéljen a problémáról. A megoldás kulcsa pedig a gyermek támogatása egy olyan bizalmi viszony létrehozásával, amelyben a gyermek megnyílik és beszélget a szülővel.

Arra is fel kell készülniük a szülőknek, hogy gyermekük olyan információkat mond el, mely bennük is indulatokat, fájdalmat kelthetnek, vagy olyan tartalmakról szereznek tudomást, ami a szülőben is bizonytalanságot vagy tehetetlenségérzést vált ki.

A Kék Vonal Gyermekvédelmi Alapítvány szerint fontos, hogy ha a zaklatás iskolai zaklatással párosul, akkor iskolai közösségi szinten is kezelni kell a problémát. A lelki támogatás mellett pedig biztosítani kell a gyermeknek a technikai segítséget, mint például hogyan lehet a Facebook-fiókról letiltani valakit, vagy biztonságosabbá tenni azt, hogy ne törjék fel, esetleg hogyan kell azt úgy használni, hogy ne érje később kár belőle, hogyan ne adjon lehetőséget az újabb bántalmazásoknak.