Interjú

2024.10.10. 09:40

A nemzet lánya – A cseh–magyar minisorozat a történész szemével (videó)

A nemzet lánya címmel különleges cseh–magyar minisorozat indult, az 1870-es években játszódó történet a magyar nézők számára a Direct One kínálatában látható. A minisorozat egy fiatal lány romantikus történetét meséli el, aki a cseh nemzeti identitást formáló, viharos történelmi időkben próbálja megtalálni saját szabadságát és boldogságát.

MW

A nemzet lánya főszerepében Antonie Formanová cseh színésznő látható

Fotó: ©Assunta Servello

A Magyar Nemzet Mészáros Andor habilitált egyetemi docenssel, a Kelet-, Közép-Európa Története és Történeti Ruszisztikai Tanszék oktatójával készített interjút A nemzet lánya történelmi hátteréről.

Mészáros Andor A nemzet lánya című cseh–magyar minisorozat történelmi hátteréről beszélt
Fotó: Kurucz Árpád / Forrás: Magyar Nemzet

Van hasonlóság az 1848-as forradalmak leverése utáni magyarországi és csehországi helyzet között?

Inkább különbségek vannak. Az ugyan hasonló, hogy 1848-ban a bécsi eseményekre reagálva megmozdultak a csehek is, de a cseh tartományokban nem volt forradalom, Prágában volt spontán felkelés.

Később is voltak, akik lázadtak az oktrojált alkotmány, a bécsi abszolutizmus ellen, köztük az egyik legfontosabb a nemzet leányának édesapja, Karel Havlíček Borovský. Ő csak úgy tűnik fel a filmben, mint a lány régen elhunyt apja, aki a „legnagyobb cseh író” volt. Valóban író volt, de a korszakban léteztek nála jelentősebb irodalmi személyiségek is. Borovský Tiroli elégiái és Lávra király című költeménye jelentősek, de inkább politikai gondolkodóként volt kimagasló.

A cseh területek autonómiája mellett foglalt állást a Habsburg Birodalmon belül. A nagy különbség a korszak cseh és magyar politikai elképzelései között az volt, hogy a magyarországi közélet történeti jogi alapon a hungarus, Szent István-i magyar állam egységében gondolkodott, a csehek inkább nemzeti autonómiában. Ők a cseh (szláv) nyelvű területek önállóságát szerették volna elérni a birodalmon belül, lemondva a cseh történelmi tartományok német ajkú területeiről (viszont hozzájuk csatolva a Magyar Királyság északi, szlovák etnikai régióját). František Palacký történész, politikus – aki idősen a filmben is feltűnik – dolgozta ki 1848-ban ennek az alapját, amit ausztroszlávizmusnak neveznek. Ez a kremsieri birodalmi gyűlésnek benyújtott politikai koncepció a Habsburg Birodalom nemzetei önrendelkezésének kérdését akarta megoldani, föderalizálni kívánta a birodalmat. Úgy gondolta, létre kellene hozni hat nemzetiségi területet, köztük magyart és csehszlávot is. Karel Havlíček Borovský ennek a gondolatnak volt meghatározó támogatója.

Mi indokolhatta, hogy Karel Havlíček Borovský kultikus rangú mártírrá emelkedett a cseh közvélemény megítélése szerint?

Elsősorban azért, mert az

élete a cseh nemzeti ügy melletti következetes kiállása miatt tragikusan alakult. Kiutasították a cseh történeti tartományokból és Brixenbe száműzték. Négy évet töltött itt, majd röviddel szabadulása után, harmincnégy évesen tüdőbetegségben meghalt. 1856-os prágai temetése a neoabszolutizmus korszakának legfontosabb cseh nemzeti megmozdulása volt, szervezésébe a nemzeti mozgalom minden jeles alakja bekapcsolódott. Borovskýt a cseh szabadságküzdelmek mártírjának tekintették, aki életét adta a cseh nemzetért.

Temetésén a nagy cseh írónő, Božena Němcová a hagyomány szerint egy töviskoszorút helyezett a sírra, ezzel is jelezve, hogy Karel Havlíček Borovský nemzeti mártír.

Tényleg az egész országot megmozgatta az árván maradó Zdeňka Havlíčková sorsa körüli aggodalom?

Valóban, ez egy híres, a romantika korszakába illő történet: a nemzet mártírja meghalt brixeni száműzetését követően, egyetlen leánya árván maradt, nagy nélkülözésben nevelkedik nagybátyja családjában. Szinte magától értetődően támadt a gondolat, hogy a nemzet mártírjának árva lánya a nemzet leánya, a nemzetnek kell gondoskodnia róla. Ez megmozgatott mindenkit. A szegénységben élő, szép, fiatal árva lány sorsa érdekelte a cseh nyilvánosságot.

Lehet párhuzamot vonni a nemzet lánya életének fordulatait követő kiemelt figyelmet látva a XX. századi sztárkultuszokkal?

Igen, mert egy fordulópont is volt a cseh közéletben. A XIX. század utolsó évtizedeinek cseh társadalma dinamikusabban polgárosodott, mint a magyar. Éppen ebben az időszakban, az 1870-es években jelentek meg a tömegmédiumoknak is tekinthető cseh médiumok. Létrejöttek olvasóegyletek, társas egyletek, színes cseh nyelvű sajtó. A gazdag polgárok hajlandók is voltak pénzt áldozni a nemzeti célokra. Az egyesületek rendszeresen tartottak előadóesteket, szórakoztató- és ismeretterjesztő rendezvényeket, bálokat, amiken gyűjtéseket szerveztek különféle nemzeti célok érdekében.

A nemzet mártírjának árván maradt lánya jó téma volt a korabeli sajtó számára. Hirdették, hogy az árván maradt lányról gondoskodni kell a nemzetnek. Sztár lett a maga korában. Az anyagi körülményei javítására, hozományára szervezett nemzeti lottójáték hatalmas sikerrel zárult. Az élete viszont másképp alakult, mint a filmben. Ebben úgy ábrázolják, mintha egyértelműen áldozata lenne ennek az érdeklődésnek, a feje felett a nemzet nagyjai intrikusan próbálnak dönteni róla.

Egy lengyel katonatiszt iránt érzett szerelme pedig beteljesületlen marad, hozzákényszerítik egy cseh földbirtokoshoz. A valóságban azonban a Prágában szolgáló lengyel hazafival kialakuló szerelmi viszonya majdnem az eljegyzésig jutott, de a kapcsolat nagy visszatetszést keltett a cseh közvéleményben. Úgy látták, a cseh nemzetet szolgálni hivatott lány nem mehet feleségül egy lengyel hazafihoz. Amikor a felháborodásnak engedve a lengyel tisztet elhelyezték Prágából, Zdeňka Havlíčková talán dacból is, tudatosan a „nemzet leánya” szerepbe helyezte magát, élvezve a szerep minden, társadalmi, anyagi előnyét. Nem volt annyira kiszolgáltatott helyzetben, mint ahogy ábrázolták. Tüdőbaja azonban egyre jobban elhatalmasodott. Feleségül ment egy vidéki birtokoshoz, de röviddel ezután meghalt.

Ha a magyarországi ikonikus történelmi alakok panteonjában keresgélünk, találhatunk-e analógiákat a szereplőkkel?

Igen, Karel Havlíček Borovský népszerűsége Kossuth Lajos népszerűségéhez hasonlítható talán leginkább. Azzal a hangsúly eltolódással, hogy Borovský a fegyveres harcra nem gondolt, ő inkább író, gondolkodó volt, a sajtóban fogalmazta meg véleményét. Abban is hasonlítanak, hogy száműzetésbe kerültek mindketten, ami kultuszuk fontos alapját adta. A nemzet lánya iránti figyelem pedig talán Szendrey Júlia, a magyar nemzet özvegye iránti figyelemmel rokonítható, meg talán abban is, hogy sem a nemzet özvegye, sem a nemzet leánya nem tudott tökéletesen megfelelni a közvélemény irántuk támasztott elvárásainak.

Mi a véleménye a történet kiválasztásáról, alkalmas a cseh nemzeti önazonosság érzés erősítésére?

A cseh sorozat kapcsán is felvetődhet a történelmi filmek szerepének kérdése. Mi is a film alkotóinak célja? A minél teljesebb történeti hűségre törekedve az edukáció-e a fő feladat, vagy a látványosságra törekedve az identitáserősítés, vagy az ismert történeti környezet felelevenítésével súlyt adni és ebben a keretben bemutatni egy olyan, mostanában (is) fontos kérdést, mint a cseh sorozat esetében a kiszolgáltatottság, egy abuzáló környezetbe kerülő magányos fiatal nő példáján. Itt ezt a témát öltöztetik történelmi köntösbe, hogy ezáltal is hangsúlyt kapjon. A történelmi hűség pedig nem elsődlegesen fontos, nagy vonalakban megőrzik, de el is rugaszkodnak tőle. Bár összességében jól találták el az egyensúlyt a kettő között, a nyelvezet és a gesztusok olykor nem korhűek. Kifejezetten mai, fiatalos szófordulatokat hallhatunk olykor és olyan gesztusokat, például a bálba érkező lányok ökölpacsizása, amik bár a kortól teljesen idegenek, de valószínűleg közelebb hozhatják a történetet a közönséghez.

Párhuzamba állítható-e ez a cseh sorozat a magyar történelmi filmek és sorozatok nemzeti öntudatot erősítő vonulatával?

Biztosan, hiszen a közelmúltban ott is több történelmi film, sorozat készült, a cseh történelem fontos személyiségeit, korszakait feldolgozva, Husz Jánosról, vagy Jan Žižka huszita hadvezérről is született nagy sikerű sorozat. Az első világháború centenáriumára készült, a Csehszlovák Köztársaság időszakát bemutató sorozatot például a magyar televízió is vetítette. Az azonban fontos különbség lehet, hogy a XIX. század vége és a XX. század eleje a cseh történelmi emlékezetben inkább sikertörténet, így kevésbé kell a hangsúlyokat átrendezni az újabb alkotásokban. Kényesebb, korábban tabunak tekintett témák feldolgozását inkább a cseh–német viszonyt bemutató alkotásokban találhatunk.

Bár véleményem szerint ezzel az érdekes, cseh mikrotörténelmi témát megjelenítő sorozattal nem elsősorban a cseh identitást akarták erősíteni, inkább egy mai fontos témát helyeztek történelmi környezetbe.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!