2024.05.06. 19:31
A kávéházi cigányzene varázsa (videó)
A több évszázados múltra visszatekintő nemzeti kulturális kincsnek, a kávéházi cigányzenének a hagyományait szeretné megőrizni és népszerűsíteni a kormány a Muzsikáló Magyarország 2024 programmal.
A 100 Tagú Cigányzenekar koncertje az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) tiszteletére az Erkel Színházban 2021. szeptember 8-án
Forrás: MTI
Fotó: Szigetváry Zsolt
Magyarország kormánya a Magyar Turisztikai Ügynökség javaslatára az idei évben közel egymilliárd forint vissza nem térítendő támogatással segíti ötszáz cigányzenész vendéglátóhelyi foglalkoztatását négy hónapon keresztül. Ezzel jelentősen növeli majd a programban részt vevő vendéglátóhelyek vonzerejét is, hiszen az élő cigányzene utánozhatatlan varázsa nem csak a magyar emberek szívéhez áll közel.
„A cigányzene egyik legfontosabb jellemzője, hogy élőzene. Egy olyan egyedülálló érték, amely a kultúra szerves részeként van jelen Magyarországon és szerte a világban. És ezt a műfajt a magyarországi cigányzenészek tudják a legmagasabb szinten interpretálni, akik nemcsak maguknak szereznek nemzetközi elismertséget, de Magyarországot is népszerűsítik a muzsikájukkal” – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Kathy-Horváth Lajos. Az Érdemes Művész és a Magyarország Kiváló Művésze elismeréssel kitüntetett hegedűművész, zeneszerző – akit 2014-ben az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia rendes tagjává választottak – beszélgetés során hangsúlyozta a Muzsikáló Magyarország program jelentőségét.
„Az egykori Gyurcsány-kormánnyal ellentétben, akik nem támogatták az élőzenét, a cigányzenét, a jelenlegi vezetés felismerte annak értékeit. Meglátták, hogy ennek az unikális zenei műfajnak komoly idegenforgalmi vonzata is van. Nagyon igényli a turizmus az élőzenét. Nem beszélve arról, hogy ez a program munkahelyeket is teremt, megélhetési lehetőséget kínál a muzsikusoknak és családjaiknak” – hangsúlyozta a lapnak a hegedűművész, aki a cigányzene komolyzenére gyakorolt hatásaival kapcsolatos gondolatait is megosztotta.
A cigányzenéből, annak jellegzetes motívumaiból a világ legnagyobb zeneszerzői, köztük Brahms, Liszt, Bartók és Kodály is nagyon sokat merítettek. Ez a műfaj ihlette Liszt rapszódiáit, Brahms pedig kifejezetten cigányzenekaroknak írta a Magyar táncokat
– hívta fel a figyelmet a művész.
Ezek a magyar nóták a legnagyobb tudósoktól kezdve a földeken dolgozó munkásokig mindenki szemébe könnyet tudnak csalni. Megérintik a lelkeket. Már csak azért is, mert amikor odamegy a cigányprímás az asztalhoz, és megkérdezi, hogy melyik nótát húzza el, az embereknek általában az jut eszükbe, hogy »édesapámnak, édesanyámnak ez volt a kedvenc nótája«. És máris nosztalgikus hangulatba kerülnek, mert a dal a szeretteikre emlékezteti őket – tért ki a beszélgetés során a hegedűművész arra, hogy milyen erős érzelmi kötelékké válhat egy-egy lélektől lélekig szóló nóta.
A Magyar Nemzet teljes cikke IDE KATTINTVA olvasható!