2023.03.03. 21:29
A kultúra az, amire támaszkodhatunk, ami hazánk erejét adja
Egyebek mellett a kultúra finanszírozásáról, az adócsökkentés politikájáról, valamint az egyetemi oktatásról volt szó a 48 perc - Házigazda: Lánczi Tamás című műsor csütörtöki adásában, amelynek vendége Csák János kulturális és innovációs miniszter volt.
Résztvevők szavalják közösen a Himnuszt a magyar kultúra napján a felvidéki Nagymegyeren, Szent István szobra mellett 2023. január 22-én
Forrás: MTI
Fotó: Krizsán Csaba
A hirado.hu összegzése szerint Lánczi Tamás a beszélgetést a miniszter egy korábbi nyilatkozatával indította, amely szerint „vége van azoknak az időknek, amikor az állam majd megoldja”.
Arról szólva, hogy mit jelent ez a mondat és mit is kell megoldani, Csák János kifejtette:
a polgári kormányok a rendelkezésükre álló eszközökkel próbálják megerősíteni a középosztályt, amely fenntartja az országot.
Az adócsökkentés politikájának lett az az eredménye, hogy a lakosság vagyoni helyzete 2010 óta két-háromszorosára nőtt. Mint mondta, az alulról nyitott középosztálynak köszönhetően Magyarországon felére csökkent azok száma, akik közvetlen szegénységnek vannak kitéve.
A kultúra finanszírozása kapcsán kiemelte, hogy az állam nem vonul ki erről a területről, hiszen évről évre nő a kultúrára fordított források összege.
Hangsúlyozta: a GDP 1,3 százalékát költi Magyarország kultúrára, míg az Európai Unióban ez 0,2-0,4 százalék között mozog.
Kijelentette: a kultúra az, amire „támaszkodhatunk, ami az erőnk velejét” adja. Magyarország egy új kulturális korszakba lép – tette hozzá.
A miniszter elmondta, a kulturális események Magyarországon sokkal olcsóbban elérhetők, mint a hasonló vásárlóerővel rendelkező országokban.
Csák János szerint a kultúra innovációjára is szükség van. Ha az elmúlt időszak nyertesei is beszállnak a kultúra támogatásába, akkor az állam még több forrást tudna átcsoportosítani a leszakadó társadalmi rétegek megsegítésére – jelezte.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy száz évvel ezelőtt még a mecénások tartották fenn a kulturális világot, a kizárólagos állami szerepvállalás tehát nem is olyan hosszú időre nyúlik vissza.
A beszélgetésben kitértek az orosz-ukrán háborúra is. A kultúrának ehhez látszólag nincsen köze, a nyugati kulturális intézmények a háború kitörése után mégis törölték azokat a műsorokat, amelyekben orosz fellépők voltak – mondta a miniszter.
Úgy fogalmazott:
Nem tudom, hogy Dosztojevszkijnek mi köze van ehhez a háborúhoz, ami most folyik.
A Semmelweis Egyetemet tavaly a világ kétszáz legjobb egyeteme közé választották. Erről Csák János azt mondta, hogy ez a siker a tudós tanárok, az egyetemvezetés és a szenátus közösen elvégzett, következetes munkáján és a tudományos kooperációkon alapult, amire rásegített a Semmelweis átalakítása.
Hozzátette:
„az állam meghatározta azokat a szempontokat, amelyekben az egyetemnek javulnia kellett”. A miniszter a Semmelweis Egyetem által elért sikerhez mérhetőnek tartja azt is, hogy az állatorvosi egyetem hallgatóinak több mint a fele külföldi.
Csák János a műsorban a Semmelweis Egyetemet "az egyik legjobb exporttermékünknek" nevezte.
