2021.10.25. 11:25
Optimisták a családok, sokan tervezik otthonuk felújítását
A legfrissebb OECD-adatok szerint a magyaroknál csupán a lengyelek és a svédek körében tervezik többen a következő időszakban otthonaik felújítását – ismertette a Századvég. A pozitív folyamatokban a hazai jövedelmek kedvező alakulása mellett a kormány januárban indított otthonfelújítási támogatásának is komoly szerepe van.
A lakásfelújítások száma a lakosság jólétének kiváló mutatója. Egy család akkor tervezi ingatlanjának renoválását, ha erre megvannak az anyagi forrásai, és emellett bizalma is van a jövőben. Egy ilyen beruházás akár hónapokig is tarthat, és komoly anyagi áldozattal jár, így nem meglepő, hogy bizonytalan kilátások esetén nem szívesen vágnak bele a tulajdonosok. Magyarországon jelenleg kiugróan magas a lakásfelújítást tervezők aránya, hívta fel a figyelmet erre a fontos tényre a Századvég – írja a Magyar Nemzet.
A társaság szakértője jelezte: a következő 12 hónapban lakásfelújítást tervező magyarok arányának alakulása egyértelmű mintát követ az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szerint. Ezekből kiderül, hogy 2002. második negyedévi csúcsa után, amikor minden negyedik család tervezett átalakítást, egy hosszú csökkenő szakasz következett. A mélypont 2011-ben jött el, amikor a magyarországi családoknak csupán hat százaléka gondolkodott otthonfelújításban. A mutató ezután emelkedő trendvonalat írt le, és 2021 harmadik negyedévére elérte az elmúlt húsz év legmagasabb értékét. Ekkor öt tulajdonosból kettő nyilatkozott úgy, hogy a közeljövőben értéknövelő beruházást tervez ingatlanjában.
A pozitív folyamatokban a hazai jövedelmek kedvező alakulása mellett a kormány januárban indított otthonfelújítási támogatásának is komoly szerepe van – írta a Századvég. Mindezek mellett a társaság kiemelte:
a magyar családok optimizmusa nem csupán historikus, hanem európai viszonylatban is kiemelkedő:
a legfrissebb OECD-adatok szerint csupán a lengyelek (ahol a lakosok 47 százaléka renoválna) és a svédek (esetükben a magyar értékkel szinte pontosan megegyező negyven százalékon áll a mutató) voltak nálunk is bizakodóbbak.
A képzeletbeli rangsor végén a szerbek, a görögök, a spanyolok, az észtek és a szlovákok találhatók. Ezekben országokban a lakásfelújítást tervezők aránya kevesebb mint fele a hazai értéknek.
Az Orbán-kormány otthonteremtési és felújítási támogatásait a 2022-es költségvetés is tartalmazza.
Az utóbbi elemei között is van vissza nem térítendő, maximum hárommillió forintos támogatás. Ez már az idei év január 1-jétől igényelhető. A lehetőséggel azoknak a legalább egy gyermeket váró vagy nevelő családoknak, illetőleg elvált vagy külön élő szülőknek szól, akik már saját otthonnal rendelkeznek, abban szeretnének tovább élni és ezt a meglévő otthont szeretnék korszerűsíteni. A támogatás terhére a felújítási költségek felét, maximum hárommillió forintot lehet elszámolni, de ennél kisebb összeg is kérhető.
Az otthonfelújítási kölcsön pedig idén február 1-jétől igényelhető, és azokat segíti, akiknek nincs elég önerejük az otthonfelújítási támogatás megigényléséhez. Ha az érintettek e kölcsönből finanszírozzák az önerőt, nem esnek el a támogatástól. Az otthonfelújítási hitel maximum hatmillió forintos, maximum tízéves futamidejű, legfeljebb háromszázalékos kamatozású kölcsönt jelent.
Lapunk a múlt héten egy másik fontos mutató javulására is felhívta a figyelmet, szintén a Századvég kimutatása kapcsán. 2007 és 2010 közötti baloldali kormányzás idején nyolc százalékot csökkent Magyarországon a háztartások egy főre eső jövedelmének reálértéke nemzetközi összevetésben. Ezzel szemben
a 2010 utáni jobboldali kormányok idején a magyar háztartások jövedelmeinek reálértéke növekedett a legnagyobb mértékben.
