Az érdekképviseleti elnök szerint inkább károsak a partizánakciók

A jogszerűtlen kezdeményezés a hatóság ügye lesz, míg az utcai megoldástól elhatárolódó szakmai érdekképviselet újra tárgyalóasztalhoz ülne a kormánnyal – írja a Magyar Nemzet.

– Nem támogatjuk a piaci ellenállást, a jogellenes, alulról szerveződő magánakciókat a járványügyi korlátozásokkal szemben. Az ilyen hangulatkeltések azt eredményezik, hogy

az engedetlen polgárok ellen hatósági és törvényi erővel lépnek fel. Ez nem tenne jót a kátyúban rekedt vendéglátásunk hírének, de a kétségbeesett vállalkozások sem kerülnének könnyű helyzetbe,

ha szembemennének a jogrenddel – közölte Kovács László.

A Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke annak kapcsán reagált így, hogy a jövő hét utánra – olasz és lengyel mintára – a szolgáltatók egy fővárosi köre tiltakozó rendezvényt szervez a Hősök terére, a járványügyi korlátozásokkal szemben.

A nyilvános tervek szerint többtucatnyi vendéglátós februártól önkényesen újranyitja a megélhetését jelentő üzletét, dacolva az országosan egységes előírásokkal.

– Semmiképpen nem javaslom ezt a büntetendő megoldást a jogszabályban meghosszabbított zárvatartás elleni fellépésként, ráadásul hiába nyit ki az üzlet, még nincs is vendég, aki bemenne.

Az ellenőrző hatóságok viszont várhatóan hamar lecsapnak majd azokra, akik megsértik a járványügyi rendet

– hangsúlyozta Kovács László, aki szerint az érintett üzemeltetőknek inkább fel kellene mérniük, hogy egyáltalán érdemes-e erőltetni a jövőbeni működést.

Azaz például a nyári újraindulás után is még sokáig rendeződő beutazások piacáról érkezik-e kellő arányú fizetőképes kereslet a további önálló működéshez. A szakember szerint ez a rutinos vendéglátósnak a környékbeli versenytársak és a korábbi vendégkör igényeinek megfigyelésével időben kiderülhet.

A tavalyi nyereséget vennék alapul

– Nincs értelme szembefeszülni a lakosság érdekeit védő rendkívüli szigorral, ehelyett tárgyalásokat kell kezdeményezni a kormánnyal. Ez a szakmai szervezetek dolga, amelyek a piac képviseletében kulturált körülmények között jelezhetik, hogy a vállalkozások terhei tovább nőnek, a kilátások elbizonytalanítóak.

A vendéglátósoknak inkább meg kell nyugodniuk, mert ebben a helyzetben csak józanul, tényszerűen szabad gondolkodni, és aszerint alakítani a továbbiakat, az újraindulással járó tervezést

– húzta alá az ipartestület elnöke.

Annak kapcsán, hogy a balliberális sajtó egy félreértelmezett iparági tájékoztatás alapján felkapta: pünkösdig, azaz majdnem május végéig zárva maradnak a belföldi szállás- és étkezőhelyek, kiemelte, hogy a Covid előtti időkben az első negyedév mindig is a legkisebb forgalmat eredményezte, ezért sok szakmabeli ilyenkor vonult el az éves pihenésre, nem a forgalmas főszezonban.

– Január második-harmadik hetében, főleg vidéken, többfelé leálltak, úgy volt kifizetődő az éves üzemelés. A telt házas év végék után szabadságra küldték a dolgozókat, vagy az első hónapokra időzítették a fejlesztési, karbantartási munkálatokat a üzletben, a szálláshelyen – sorolta az elnök. Megjegyezte, hogy

a lakosság megfelelő szintű védettségének eléréséig a kitartással viselt „sündisznóüzemmód” és a megfontolt tervezgetés javasolt a cégeknek.

Húzósabb a kiadási oldal

Kovács László felidézte: a 2008-as válság után a kereskedelmi vendéglátás forgalma 2015-re érte el a válság előtti szintjét.

– Az ágazati bértámogatási program jelentős segítség a munkahelyek megőrzéséhez, viszont

a folytatólagos fizetéskiegészítésre az újranyitás után is szükség lesz még, mivel kell némi idő, hogy újratöltődjenek az éttermek.

A bérkompenzáció az eddiginél is többeknek jelentene kapaszkodót, ha teljes adó- és járulékmentességgel járna – jegyezte meg.

Mint mondta, azt is érdemesnek tartják fontolóra venni, hogy a válságban súlyos veszteséget elszenvedő, de korábban nyereséges cégek a tavalyi adózott eredmény ötven százaléka erejéig úgynevezett nyereségkompenzációt kapjanak erre az előre nem tervezhető évre.

– Ahogy a kiszállított ételek áfájának csökkentése, ez újabb hatalmas gesztus lenne a bezárt időszak vendég híján is ketyegő költségeinek ellentételezésére. Ilyen például a bérleti díj, amelyekből

sok helyütt egy fillért sem engedtek a mai napig, mondván, hogy az ingatlanban nem történt állagromlás. Vagyis a bérbeadók nem vállaltak közös teherviselést a bevétel nélkül maradt bérlőkkel, ami tisztességtelen üzleti magatartás,

és főként Budapesten, a belvárosban jellemző, ahol havonta milliós bérleti díjakat is felszámolnak – részletezte a szakember.

Szerinte emiatt is várható, hogy tavaszra nagyobb kínálati piac alakul ki az időközben csődbe ment vagy szüneteltetett vállalkozások által bérelt és berendezett, eladásra vagy kiadásra kárhoztatott vendéglátóhelyekből.

Főpincérből lett biztonsági őr

Az ipartestület vezetője felvetette: az is gyarapítaná a nemzetgazdasági szinten eddig közel százezer munkahelyet megmentő bértámogatás igénylőinek körét, ha például osztrák mintára gyorsabb, egyszerűbb lenne az ügyintézéssel járó adminisztráció, az állami lehetőséget ugyanis sokan emiatt eleve elkerülik.

– Fontos az is, hogy

a kormány egyetlen perccel se késse le a szomszédos országok újranyitását, mert fennáll a veszélye, hogy elhalásszák a szakképzett munkavállalóinkat, akik közül több ezren hagyták el eddig is a pályát,

jelentős arányban végleg – jegyezte meg. A munkát váltók közül sokan a kiskereskedelembe vándoroltak át, vagy a személy- és áruszállítás, az ingatlanpiac területeire, de van, aki biztonsági őrnek állt, vagy programozást, informatikát tanul, többen pedig irodai feladatkörökben, adminisztrációs területeken helyezkedtek el.

Kovács László szólt arról is, hogy a lehetőségek ugyan szűkültek, ám

az még kérdés, hogy a korábban feketén foglalkoztató munkaadókat mennyire szűrte ki a drasztikusan veszteséges tavalyi év, és mennyire terheli a mostani helyzet, amikor a tartalékokat felélt üzlettulajdonosoknak alaposan át kell gondolniuk a folytatást.

Mint mondta, félő, hogy sokfelé a tisztességes adófizetők, a kisebb tőkeerejű, tartalék nélküli családi kkv-k húzzák a rövidebbet a válságban, és például azok a belvárosi üzletek, ahol a tulajdonosnak más területről is származik bevétele, könnyebben kitartanak az újranyitásig.