2024.08.06. 20:30
Az aszály a dél-alföldi gazdákat sújtja leginkább
Augusztus elejére elérte a 75 ezer hektárt az aszálykárra bejelentett területek nagysága. Az idei aszálybejelentések fele eddig három vármegyére, Bács-Kiskunra, Békésre és Csongrád-Csanádra koncentrálódik – tájékoztatta lapunkat az Agrárminisztérium.
Hetente több tízezer hektárral gyarapszik az aszálykárra bejelentett területek nagysága az Agrárminisztérium adatai szerint.
Közleményükben azt írták, hogy a jelenleg 75 ezer hektárnyi, aszálykárra bejelentett terület nagysága hetente további több tízezer hektárral gyarapszik – ezt mutatják a kárenyhítési rendszerben összesített eddigi adatok.
Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár azt közölte, hogy a kárenyhítési alapot pénzügyileg feltöltötték, a termelők pedig 700 ezer hektárra kötöttek aszálybiztosítást.
A 2022-es aszályos év ugyanezen időszakában már több, mint 1 millió hektár aszálykárt regisztráltak az elektronikus bejelentő felületen, ugyanis két éve nemcsak a tavaszi, hanem a vegetációs időszak korábbi szakaszában már az őszi kultúrák is számottevő kárt szenvedtek el
– tette hozzá az államtitkár.
Nem kíméli Csongrád-Csanádot az aszály
A tárca közleménye kitért arra is, hogy az idei aszálybejelentések fele eddig három vármegyére – Bács-Kiskun, Békés és Csongrád-Csanád – koncentrálódik, de jelentős kiterjedésű kárt jelentettek már Fejér, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest vármegyéből is.
Az aszálykárok mintegy nyolcvan százalékában a kukorica és napraforgó kultúra érintett, de ezen túlmenően a siló- és csemegekukorica esetében is komoly méretű károkat tapasztalhatunk.
„Bevarrták” felettünk az eget
Erről számoltak be a Délmagyarországnak is környékbeli gazdák. A Nagymágocsi Farmer Kft. vezetője azt mondta lapunknak még július második felében, hogy a napraforgótól is csak 2 tonna termésátlagot remél. Megjegyezte, a kevés eső miatt a nagymágocsi kukorica rosszabb képet mutat, mint 30 kilométerrel arrébb, de drámai a napraforgó helyzete is, az is lógatja a levelét.
Már azt mondják a helyiek, hogy felettünk bevarrták az eget, mert évek óta alig kapunk esőt
– erről pedig Árpádhalom polgármestere beszélt.
Igaz, tavaly nem volt rekordaszály, de a gazdáknak nem sok okuk volt az örömre akkor sem. Ahogy beszámoltunk róla, a legrosszabb termésátlagot produkálta Csongrád-Csanád vármegye nem csak a búzából, hanem a kukoricából is a 2023-es évben a KSH adatai szerint. A mostani aszálykárral kapcsolatos regisztrációk alapján idén sem számíthatnak jó eredményre.
Uniós forrás is jut kárenyhítésre
Feldman Zsolt hangsúlyozta, az agrárkár-enyhítési rendszerhez való csatlakozás feltételei a korábbi évekhez képest nem változtak. Az idei évtől uniós forrást is sikerült bevonni a rendszer működésébe, így a korábbi évekhez képest jelentősen nagyobb, 34,8 milliárd forint áll majd biztosan rendelkezésre a kifizetések 2025. márciusi időpontjában.
Az államtitkár emlékeztetett, hogy 2022-ben a kárenyhítési alap révén egy díjtámogatott biztosítással rendelkező, 100 százalékos kárt szenvedett kukorica termelő akár 250 ezer forint juttatást kapott hektáronként, de a legalacsonyabb mértékű aszálykárt szenvedett, biztosítással is rendelkező gazdálkodó is 60 ezer forint hektáronkénti kifizetésre vált jogosulttá. A biztosítással nem rendelkező termelők ugyanezen esetekben az uniós szabályok okán a fenti összegek hozzávetőleg felét kaphatták csak meg kárenyhítő juttatásként.
A közleményben leírták, hogy idén a rendelkezésre álló adatok alapján 11 ezer 352 mezőgazdasági termelő kötött aszályfedezettel bíró növénybiztosítást mintegy 713 ezer 634 hektár mezőgazdasági területre.
