Merészebb módszert találtak a korallzátonyok pusztulásának megfékezésére

A szárazföldre és az óceánra egyaránt kiterjedő intézkedésekre, köztük a megújuló energiaforrásokra való átállásra van szükség ausztrál kutatók szerint a korallzátonyok pusztulásának megfékezéséhez.

A James Cook Egyetem szakemberei szerint a világ korallzátonyai el fognak tűnni 2070-re, amennyiben a klímaváltozás a jelenlegi ütemben zajlik tovább – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

A Nature című tudományos folyóiratban publikált tanulmányukban a kutatók emlékeztetnek arra, hogy még a fokozott védelmet élvező, világörökségi helyszínek közé tartozó korallzátonyok is súlyos károkat szenvedtek 1980 óta a regionális és globális korallfehéredések miatt.

Tiffany Morrison és Terry Hughes most egy újfajta, a szárazföldre és az óceánra egyaránt kiterjedő „holisztikus megközelítést” javasolnak a korallzátonyok védelmére.

„Muszáj egy új, merészebb megközelítést alkalmaznunk a zátonyok hanyatlásának hátterében álló okok kezelésére” – húzta alá Morrison.

A Nagy-korallzátony megóvása érdekében például az ausztrál törvényalkotóknak gondoskodniuk kellene a szénerőművek megújuló energiaforrásokkal való helyettesítéséről, a szárazföldön megvalósítható akvakultúra (vízművelés) kialakításáról, valamint a szárazföldi növényzet és vizenyős területek helyreállításáról vagy rehabilitációjáról a koralltelep 425 ezer négyzetkilométeres körzetében.

A kutatók szerint ezek az intézkedések segíthetnek a globális emisszió visszaszorításában, a szén-dioxid megkötésében, annak megakadályozásában, hogy a mezőgazdasági folyadéktöbblet a part menti zátonyok területére kerüljön, továbbá javítanák az emberek életkörülményeit és az élelmiszerbiztonságot.

A szakemberek szerint a korallzátonyok védelmét célzó jelenlegi módszerek azért sikertelenek, mert elsődlegesen a zátonyok biológiai sokféleségének megőrzésére és a sérült koralltelepek helyreállítására összpontosítanak. Hughes szerint azonban az akváriumokban nevelt korallok betelepítésére irányuló erőfeszítések hatástalanok, ha a legfőbb fenyegetéseket nem sikerül kiiktatni.

„A zátonyok el fognak tűnni, ha nem kezeljük hanyatlásuk okának gyökerét” – mondta a szakember, hangsúlyozva, hogy a globális szén-dioxid-kibocsátást a 2010-es szint 45 százalékára kell csökkenteni 2030-ig.

Borítókép: Nevelt korallt telepít zátonyra egy búvár a White River Fish óceánvédelmi területen, az észak-jamaicai Ocho Rios város közelében.