Miért válik zavarossá a gondolkodás hőségben?

A hőhullámok nemcsak a testünket izzasztják, hanem az agyunkat is megzavarhatják. Megállapították, hogy a meleg időjárás alacsonyabb pontszámot eredményez matematikai teszteken, ilyenkor sokkal gyakoribb az agresszió a rosszindulatú viselkedéstől egészen az erőszakos bűncselekményekig.

Az iScience folyóiratban megjelent tanulmány szerint a politikusok rövidebb szavakat használnak a beszédükben, ha a kinti hőmérséklet 27 fok fölé megy. Az elemzés hétmillió politikusi beszédet vizsgált nyolc országban – az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában, Hollandiában, Új-Zélandon, Dániában, Spanyolországban és Németországban. A lehűléseknek viszont nem volt semmilyen negatív következményük.

A hő kognitív képességekre gyakorolt hatásának megértése különösen fontossá válik most, a globális felmelegedés idején – mondja Risto Conte Keivabu, a tanulmány társszerzője, aki a németországi Max Planck Demográfiai Kutatóintézetben kutatja a klímaváltozás hatásait.

27 foknál melegebb napokon a politikusok által használt egyszerűbb nyelvhasználatromlást fél hónapos oktatás elvesztésének feleltették meg (az olvashatósági képleteket iskolai könyvekhez fejlesztették ki). Conte Keivabu szerint ráadásul ez az eredmény valószínűleg alulbecsült, mivel a tanulmány megpróbálta „a lehető legkonzervatívabb módon elkülöníteni a hőhatást az összes lehetséges zavaró tényezőtől”. Ha csak a németországi adatokat nézzük, a kutatók azt találták, hogy a hatás az oktatás négy hónapos eséshez hasonló – mondja. A beszédeket ugyanis Flesch-Kincaid olvashatósági teszttel mérték, ami a szavak és mondatok hossza alapján méri fel, mennyire nehéz megérteni egy szöveget.

A tanulmány megállapította, az 57 év feletti felnőttek érzékenyebbek a hőre, már a 24 fok fölötti hőmérséklet is beszédmódosulásokat eredményez. A hőség különösen veszélyes az idősebbekre, akik a gyengébb vérkeringés és a verejtékmirigyek károsodása miatt nehezebben hűlnek le.

Más tanulmányok is alátámasztják, hogy a magas hőmérséklet rongálja a szóhasználatunkat – bár inkább azért, mert ronthatja a hangulatunkat. Egy 2022-es tanulmány szerint a gyűlöletbeszéd gyakorisága a hőmérő higanyszálával összhangban emelkedik: a pejoratív vagy diszkriminatív nyelvezetet használó tweetek száma az Egyesült Államokban akár 22 százalékkal is megugrott egy 2022-es tanulmány szerint. A kutatók hasonló jelenséget figyeltek meg egy 43 millió fős mintán a kínai közösségi médiában. Az emberek kimutathatóan negatívabb nyelvezetet használnak nagyon forró napokon.

A közösségi oldalak posztjaival ellentétben azonban a politikusi beszédeket jellemzően előre megírják, mégis forró napokon átállnak kevésbé bonyolult nyelvezetre. A kutatók szerint a hőmérséklet emelkedésének pszichológiai hatásai arra késztetik a szónokot, hogy leegyszerűsítse a mondandóját, vagy akár eltérjen az elkészített szövegétől kognitív funkcióinak romlása miatt.

Még a rövid ideig tartó hőhatás is problémákat okozhat, például ha vonatra várunk ingázás közben vagy szünetet tartunk a szabadban; s fordítva, a kellemetlen külső hőmérséklet arra késztetheti az embereket, hogy bent maradjanak, ahol viszont a friss levegő hiánya rontja a kognitív képességeiket. Ezenkívül az emberek hőségben rosszabbul alszanak, s a pihenési idő csökkenése szintén megnehezíti a másnapi tiszta gondolkodást.

Az egyszerűbb nyelvhasználat nem feltétlenül hiba – sőt, gyakran könnyebben érthető. De ha valaki gyakran használ kevésbé összetett nyelvezetet, az Conte Keivabu szerint akár a kognitív hanyatlását is jelezheti. Az általánosabb megfogalmazás a demencia korai figyelmeztető jele lehet, ez a minta a szerzők könyveiben és a politikusi beszédekben kimutatható.

Természetesen nem a hőség az egyetlen környezeti tényező, ami ronthatja gondolkodásunkat. Egy 2019-es tanulmány megállapította, hogy a légszennyezésnek való kitettség csaknem három hónapos oktatás elvesztésével azonos módon csökkentette a kanadai parlamenti képviselők beszédeinek összetettségét.