2024.08.18. 14:00
Első világháború: vérszivattyúvá vált
Akik átélték, sosem tudták feledni, ahogy azok a családok és közösségek sem, ahonnan elment az apa vagy a nagyfiú, és sosem tért vissza. 110 éve tört ki az első világháború, amely Szegedre is nagy terheket pakolt.
Úgy kezdődött, mint egy népünnepély! Európa-szerte tömegek lelkesedtek a háborúért. Persze akkor még senki sem sejtette, hogy „a nagy háború”, egy generáció elteltével sorszámot kap, és első világháborúként kerül be a történelemkönyvekbe. Mindenki könnyű és gyors győzelemre számított, egy férfias kalandra, amelyről hosszan anekdotázhat az unokáinak.
Első világháború: optimistán indult
Változatlanul élénk, színes képet nyújtanak a szegedi utcák a mozgósítás óta. Katonák és katonák mindenütt, boldog, aki csukaszürke mundért ölthet magára. Büszkeség és életkedv, vagyis inkább harci kedv sugárzik még a legesetlenebb baka arcán is. A lelkesedés városszerte nagy és most már nem a háborútól tartanak, hanem inkább attól, hogy hátha elmarad a háború s hiábavaló volt a nagy készülődés. Leszámolni Szerbiával, ez a gondolat él mindenek lelkében
– írta a Délmagyarország 1914. július 29-én.
– Senki előtt nem volt világos, hogy ez a háború el fog húzódni. A korábbi évtizedek tapasztalatai azt sugallták és a haditervek is arről szóltak, hogy ez egy gyors háború lesz – nyilatkozta a Délmagyarországnak Kiss Gábor Ferenc hadtörténész, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) főiskolai docense.
– Európa-szerte óriási lelkesedéssel indult a háború. Azzal a jelszóval vonultak hadba az emberek, hogy „mire a falevelek lehullanak, katonáink itthon lesznek”. A hivatásos katonák szempontjából ez egy karrierlehetőség is volt, az átlagemberek szemszögéből – csúnya szóval élve – „egy jó kaland”. A Napoleon utáni, 19. századi háborúk mérete és időtartama belátható volt, 1914 nyarán is erre számítottak, de nem így lett – folytatta az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar oktatója.
Szeged egykor katonaváros volt
A korabeli Szeged a II. honvédkerület központja volt. A városban a császári és királyi hadsereg, azaz az Osztrák-Magyar Monarchia közös hadserege, valamint az 1868-ban felállított magyar király honvédség alakulatai, vagy azok egyes részei állomásoztak. Melyek voltak ezek?
- cs. és kir. Komlós-keresztesi báró Fejérváry Géza nevét viselő 46. gyalogezred;
- cs. és kir. 7. utász zászlóalj;
- cs. és kir. 7. árkász zászlóalj.
A magyar királyi honvédség alakulatai:
- m. kir. szegedi 5. honvéd gyalogezred;
- m. kir. szegedi 3. honvéd huszárezred;
A szegedi alakulatokat Csongrád, Csanád, valamint részben Torontál és Békés vármegyéből sorozott katonákkal töltötték fel. Az 1912-es véderő törvény szerint a közös hadseregbe vagy a magyar honvédségbe a 17 évesnél idősebb, a sorozóbizottság által testileg és szellemi alkalmasnak talált személyek léphettek be. A szolgálati idő két év volt.
Szükségkórházakká váltak az iskolák
– Szeged nemcsak a hadkiegészítési központként játszott már a világháború első hónapjaiban fontos szerepet – hangsúlyozta Tóth István, a Móra Ferenc Múzeum történésze. A közgyűjteményben összegyűjtötték és térképre vitték a korabeli szegedi katonai szükségkórházakat.
– A háború súlyos veszteségekkel járt együtt. Már 1914. július végétől 1915 elejéig terjedő időszakban több mint 15 ezer sebesült katonát helyeztek el és ápoltak Szegeden. Persze a korabeli kórházak erre nem voltak felkészülve, ezért iskolákat, internátusokat, kollégiumokat alakítottak át hadikórházzá, ami hatalmas szervezőmunkát igényelt. A vasútállomásról villamossal szállították a sebesülteket, ezért a villamosvonalakhoz közelfekvő épületeket alakították át szükségkórházzá. A sebesültek gondozásához ápolókra volt szükség. A korabeli újságcikkekben arról olvasni, hogy az ápolói szaktanfolyamra a gyalogezredek tisztjeinek feleségei jelentkeztek nagy számban – tette hozzá a főmuzeológus.
2./ Szegedi Katolikus Kör (Somogyi u. 3.- Vöröskereszt kórház)
3./ Zsidó Nőegylet kórháza (Kálvária u.8.)
4./ Katolikus Nővédő Egyesület tiszti kórháza (Korona u.18. - ma Hajnóczy u. 20.)
5./ Árpád Szabadkőműves Páholy kórháza (Kálvin tér 6.) - /14.sz./
6./ Bábaképző Intézet Szükségkórháza (Teleky u.- ma Juhász Gyula u.- Magyar Közút NZRT Csongrád m-i Területi Igazgatósága)
7./ Vakok Intézete (Újszeged- Torontál tér- Vöröskereszt kórház) - /8.sz./
8./Állami Felső leányiskola szükség-tartalékkórház (Palánk) - /7.sz./
9./ Felső ipariskola szükség-tartalékkórház (Kálvária tér) - /3.sz./
10./ Rókusi Népiskola (Ma SZTE Igazságügyi Orvostan épülete)szükség-tartalékkórház
11./ Városi közkórház (ma városi I.-es kórház)
12.-13./ Szeged Vasútállomás – Két betegnyugvó –Vöröskereszt kórház
14./ MÁV Internárus – szükség-tartalékkórház - Boldogasszony sgt.42.
15./ K.u.K. 46-os gye. ezredkórháza – Kálvária út - (ma Városi II.-es Kórház)
16./ M. kir. Honvéd ezredkórház – Kálvária út – (ma Móra Szakmunkásképző)
17./ Állami Gyermekmenhely – Menhely u.- Rigó u. sarok szükség-tartalékkórház
18./ Belvárosi fiú elemi iskola – Árpád tér. (ma SZTE TTK) szükség-tartalékkórház
19./ Fekete Ház – Somogyi u. 13. (ma múzeumi kiállítóhely) Vöröskereszt kórház -/2sz./
20./ Szent György téri elemi iskola – Szent György tér -/9-sz./
21./ Tanulók Otthon Internátusa – Szent György tér – Városi támogatású kórház
22./ D.M.K.E. Internátus – Városi támogatású kórház
23./ Polgári iskola – Boldogasszony sgt.8. (ma JGYPK Gyakorló Általános Iskola)
Készítette: Tóth István. történész-főmuzeológus, Móra Ferenc Múzeum Szeged
Fényképes naplót hagyott az utókorra
– Bár az ukrajnai háborút gyakran az első világháború lövészárok-háborújához hasonlítják, a két eset nem ugyanaz. Az első világháborúban minden résztvevő ország totális mozgósítást hajtott végre és tengertől tengerig húzódó frontvonalakat látunk, amik „ki voltak tömve katonákkal”. Ukrajnában nem lehet nagy tömegű katonai erőt egy helyre koncentrálni, mert a mai fegyverek és felderítő eszközök képességei ezt nem teszik lehetővé. Ha felderítik, akkor le fogják rombolni, ezért a két világháborúhoz képest, most kisebb létszámú katonai egységek vesznek részt a küzdelemben – mondta Kiss Gábor Ferenc.
Szegedről olyan mérnökök is bevonultak, akik az első világháborúban még nagyon gyerekcipőben járó gáztámadásokkal is találkoztak
– folytatta Tóth István.
– Az egyikük volt Skraika Frigyes, a MÁV későbbi vasútmérnöke, aki naplót vezetett és fényképekkel is dokumentálta, hogy mikor, melyik frontszakaszon szolgált. Ezek segítségével pedig rekonstruálni lehet, hogy hol voltak vagy terveztek gáztámadásokat. Skraika naplóját, ezt a páratlan kordokumentumot, talán a közeljövőben sikerül majd nyomtatásban is kiadni – mondta a Móra Ferenc Múzeum történésze.
Elképesztő emberveszteséggel járt együtt
– Az első világháború felőrlő, felmorzsoló háborúvá vált. Ez egy kényszerszülte megoldás volt, de nem volt más lehetőség, hogy a háborút kimozdítsák, kibillentsék a fronton kialakult egyensúlyi helyzetéből. Borzalmas emberveszteséggel járt együtt. A nyugati fronton az 1916-os Verduni csata – a „verduni vérszivattyú” – több mint 700 ezer ember halálával, sebesülésével járt együtt. Amikor ugyancsak 1916-ban az antant csapatok a Somme folyónál próbálták áttörni a német vonalakat, a brit hadseregnek már az első nap 20 ezer katonája esett el. A felőrlő háború végül is arról szólt, hogy ki bírja tovább emberrel, anyaggal és morálisan, hiszen egyre idősebb korosztályokat kellett mozgósítani és a frontra küldeni – hangsúlyozta Kiss Gábor Ferenc hadtörténész.
Szeged háziezrede a császári és királyi 46-os gyalogezred létszáma a 12 ezer főt is elérte. A veszteségeit jól szemlélteti, hogy 1916-ig, az első négy isonzói csatában az ezred állománya teljes mértékben lecserélődött… Ne feledjük, összesen 12 isonzói csata volt!
– mondta Tóth István a korabeli helyzetre.
– A 46-os gyalogezred közadakozásból megépített emlékoszlopát is egy szegedi hadmérnök Magyari Nándor tervezte meg, de hamar felmerült az igény, hogy legyen egy olyan emlékmű, ami az összes katonának emléket állít. Szeged akkor még „nagy Szeged” volt, a város határa 72500 katasztrális hold volt. Az 1936-ban felavatott Hősök kapuja az első világháború valamennyi hősi halottjára – tehát az azóta önálló településsé váló Ásotthalom vagy Mórahalom – katonáira is emlékeztet – tette hozzá a Móra Ferenc Múzeum történésze.
A Magyar Nemzeti Levéltár, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a Budapest Főváros Levéltára összefogásával elkészült az a kereshető adatbázis, ami több mint 1 millió 500 ezer nevet tartalmaz, a hősi halottak mellett magában foglalja a sebesültek és a hadifoglyok neveit is. Ez a páratlan gyűjtemény pedig lehetővé teszi, hogy a jövőben minden szegedi, Szegeden besorozott katonát azonosítson a történettudomány.
A volt szegedi 3-as huszárezrednek és a 3-as népfölkelő huszárosztálynak az első világháborúban elesett hősi halottai emlékére 1943-ban emeltek szobrot Szegeden. Az emlékmű avatásán a Magyar Világhíradó – a korabeli filmhíradó is forgatott.
