Közösségi összefogással épült a kápolna és a templom – Galéria

A Sándorfalván és Dócon is szolgáló 45 éves szatymazi plébános, Sutka István kisebb paksamétával a kezében fogadott, mindent kinyomtatott, amit a helyi, a falu szélén álló Szent István király-templomról és elődjéről, a kápolnáról tudni kell. De szívesen beszélt, mesélt is róluk.

A kápolna

 – mondta a 2016 óta Szatymazon szolgáló kalauzunk. Közben beléptünk a templomba, és nem az általam bejáratnak gondolt ajtón, az egykor az észak-dél tájolású neogót kápolnába nyílott.

Összefogás és adományok

A munkák irányítására kápolnaépítő bizottságot hoztak létre Csikós Nagy József gyógyszerész és Zámbó György árvaszéki jegyző vezetésével. A Kovács Ferenc szegedi művész festette oltárképet, melyen felvonultatja Szatymaz jeleseit, képviselőit és vallási vezetőit, Tóth Ferenc földbirtokos ajándékozta a kápolnának. Szintén felajánlásból készült a terazzo burkolat és a kovácsoltvas áldoztatórács, de adomány volt még többek között, a vállalt és elvégzett munkák mellett, a díszes nagy csillár, az örökmécses, a Lourdes-i Mária-szobor, az oltárterítő, valamint a szószék- és misekönyvtartó. Felsorolni is hosszú lenne a neveket, családokat, valóban egész Szatymaz összefogott azért, hogy kápolnájuk minél szebb és gazdagabb legyen.

Kelet-nyugati bővítés

A Szent István király-templom a kápolna 1938-as kelet-nyugati bővítésekor nyerte el mai formáját. A terveket Tápai Dezső főépítész készítette, Szeged szabad királyi város és Pálfy József polgármester kegyúri támogatásával és a szatymazi hívek szorgalmas munkájával épült át és lett háromtornyú. A templomot 1939. augusztus 20-án szentelte fel Glattfelder Gyula csanádi püspök. Érdemes megemlíteni, hogy a fantasztikus szépségű üvegablakokat az a Zsellér Imre üvegfestő és mozaikművész készítette, akinek munkái több mint száz templomban, például a szegedi Dómban és a kalocsai főszékesegyházban is megcsodálhatók.

A főoltárt Fűz Ferenc és neje, Kormányos Erzsébet emeltette 1939-ben, a főoltárkép a Tapolcai álnéven alkotó Szánthó Géza festőművész munkája, ami Benczúr Gyula Szent István királyt megörökítő képének a másolata. A kegyúri stallum és a papi baldachin Fráter György és családja adománya, az áldoztatórács özv. Báló Jánosné felajánlása, a szószék névtelenségbe rejtőző jótevőé, a Mária-oltárt pedig Beleznay Viktor ezredes és családja adományozta, melynek oltárképét Bihari Emma festőművész alkotta. Még hosszan citálhatnánk a tételeket – például a padok is a szatymazi hívek, és ahogy akkor fogalmaztak, a nyaraló közönség felajánlásából létesültek, a dokumentum 30 nevet, társulatot említ, illetve az üvegablakok is több mint tíz jótevőnek köszönhetően készülhettek el –, de azt feltétlenül le kell írni, hogy az Avilai Szent Teréz szobor és faragott felépítménye, posztamense Szeged akkori polgármesterének, Pálfy Józsefnek az ajándéka.

A stációk Bicske-Karle János szobrászművész alkotásai, melyet 1939-ben adományozott a templomnak. Említésére méltó még egy igen ritka mű, amely a betlehemi oltár nevet viseli, Németh Kálmán szobrászművész munkáját dicséri és egy orosz hadifogságból hazatért katona hálája jeléül ajánlotta fel a szent helynek.

Harangok, orgona és ereklye

A harangokról és az orgonáról is szólni kell. Előbbiből kettő van a toronyban, Szlezák László aranykoszorús harangöntő készítette 1931-ben Budapesten. A nagyobb, Páduai Szent Antal tiszteletére öntött 212,5 kiló, a kisebb 102 kiló és Szent Mihály tiszteletére, valamint elhunyt Mihály fiúk emlékére öntette Fűz Ferenc és neje, Kormányos Erzsébet. Az Angster Orgona- és Harmóniumgyár gyártotta 2 manuálos, 26 regiszteres, 1268 sípú opus: 1252 „nevű” orgona 1942. augusztus 19-én a búcsú alkalmából szólalt meg először. Legkisebb sípja 1 centis, a legnagyobb 5 méteres. Csak ismételhetjük: a szatymazi hívek és Szeged szabad királyi város támogatásával öltött testet el a hangszer is.

Igazi kuriózum, hogy a templom egy kb. 1 centis Szent Gellért-csontereklyével büszkélkedhet, melyet 1946. szeptember 24-én vett át vitéz Kiss Gyula plébános Josephus Nogara érsektől. A Veres Tibor szatymazi asztalosmester és a Ce Glass munkatársai készítette ereklyetartót 2017. augusztus 20-án, a templom búcsúján állították vissza, egyházi kifejezéssel élve, köztiszteletre.

Mostani adományok

Nemcsak az 1901 és 1938 táján élt szatymaziak voltak adakozók, a maiak is alkotnak és ajándékoznak. A templomban három ikon látható, kettő a bejáratnál egy a főoltárnál – előbbiek az adományok, utóbbi magántulajdon –, melyek Horváthné Bazsó Irén munkái, míg az épület makettje Berta István ügyességét dicséri – tudtuk meg még István atyától, aki azt is elárulta: szereti a szatymazi embereket, szeret Szatymazon lenni.