november 2., szombat

Achilles névnap

8°
+18
+9
Mai évfordulókHírt küldök beHírlevél
DélmagyArchív

2016.05.01. 15:10

Az év, amikor 1022 bombát szórtak Szegedre

Címkék#1940-es évek#vasúti híd#légitámadás#Szeged#bombázás#DélmagyArchív#II. világháború

DélmagyArchív 1944: 72 légiriadó, 1022 ledobott bomba, 146 áldozat. Június 2-án 218 bomba hullott egyszerre Alsóvárosra.

Panek Sándor

1944. június 2-tól szeptember 3-ig a szövetséges légierő 6 súlyos stratégiai bombatámadást intézett szegedi célpontok ellen. A Délmagyarország ekkor már több hónapja nem jelent meg. A lapot 1944 áprilisában betiltották (utolsó lapszáma április 16-iki), újságíróit és kiadóhivatalának dolgozóit deportálták. Az 1944. november 19-én újraindult újság a bombázásokról 1945. május 13-án, röviddel a háború vége után közölt először összefoglaló adatokat.

Vége a háborúnak, az első összefoglaló a bombázásról. Délmagyarország 1945. május 13.

Vége a háborúnak, az első összefoglaló a bombázásról. Délmagyarország 1945. május 13.

A háború alatti Szegeden összesen 72 légiriadó fújtak. A részleges készültséget 1941. április 6-i jugoszláv légitámadás után rendelték el, a teljes készültség pedig 1942 szeptemberétől élt, bár 1943-ban nem kellett riadót fújni. Az első tényleges légiriadót 1944. április 2-án szirénázták, ekkor kezdődtek meg a magyarországi termelési és szállítási célpontok elleni légitámadások.


A nyár során Szeged ellen 6 hadászati légitámadást intéztek a szövetségesek. A korabeli újság szerint Szegedre összesen 982 romboló és gyújtóbombát dobtak le (valójában 1022 bomba érte a várost); ezeknek 126 civil áldozata és 122 sebesültje volt. Az áldozatok végső száma 146 lett, miután 20 sebesült később elhunyt.

 

E rövid hír nyomán az újság olvasói levelek hatására a következő vasárnapon összefoglalta, milyen célja volt a bombázásoknak. Az összeállítással a már kommunista befolyás alatt álló lap cáfolni igyekezett azt a – ma is fel-felbukkanó - nézetet, miszerint a szövetségesek célja, ahogyan a német nagyvárosok ellen, Magyarországon is a terrorbombázás volt.

A bombázás összefoglalója a korabeli Délmagyarországban. A kommunista befolyás alá került lapban a szövetségesek céljainak magyarázgatása is cél volt. Délmagyarország 1945. május 20.

A bombázás összefoglalója a korabeli Délmagyarországban. A kommunista befolyás alá került lapban a szövetségesek tetteinek magyarázgatása is cél volt. Délmagyarország 1945. május 20.

Valójában a bombázások összefüggtek az 1944. június 6-án megindított normandiai partraszállással. Céljuk az volt, hogy lerombolják a délkelet-északnyugati összeköttetési vonalakat. Szegeden elsősorban a vasúti közlekedés megbénítása és a haditermelés szétzilálása volt a cél. (A korabeli újság adatait helyenként a Szeged története 4. kötet adataival korrigáltuk).

 

1944. június 2-án

 

  • Aznap Debrecen, Szeged, Szolnok, Miskolc és Kolozsvár ellen indult szőnyegbombázás. 10 óra után több köteléknyi gép repült át Szeged felett. Amikor a légiriadót már lefújták, 10.30-kor egy 38 gépből álló kötelék visszafordult. Az újabb légiriadóra gyorsan következett a bombázás is. A támadás az utászlaktanyát és a rendező pályaudvart (ahol egy német szerelvény állt) célozta, de az egész bombatömeg pár száz méterrel elcsúszott. 218 bomba hullott egyszerre Alsóvárosra.

  • Valamennyi repülőgép egyszerre oldotta ki bombáit. A becsapódás után sűrű porfelhő szállt a magasba. Alsóvároson a Füzes utca, Szabadság tér, Tompa utca, Szentmihálytelki sor, Ballagitó sor, Hattyas sor által határolt részen 58 épület vált romhalmazzá, 212 épület megrongálódott. 12 utca szinte teljesen megsemmisült.

  • Találat érte a pályaudvart, a laktanyát és az alsóvárosi szennyvízszivattyú-telepet is.

  • 30 halottat és 30 sebesültet számoltak össze (a halottak száma később 42-re emelkedett). Szerencsére délelőtt 11-kor az alsóvárosiak nagy része a földeken dolgozott. 377 ember maradt fedél nélkül

  • A támadás sokkolta a várost. A polgári halottakat a városlakók és a katonák ásták ki a romok alól. A romeltakarításra 200 munkaszolgálatost is kivezényeltek Alsóvárosra.

    • Oláh András Pál videója az 1944. júniusi 2-iki légitámadás emlékére.


    1944. július 3-án

     

  • A támadás vagy a vasúti hidat célozta, vagy pedig egy német katonai konvojt, amelyik az akkori piarista gimnázium (ma a Bolyai intézet épülete) udvarán vesztegelt. Ezúttal is már eltávolodtak a bombázók, amikor a kötelékből 4 amerikai gép kivált és több hullámban 20 (valójában 34) nagyméretű rombolóbombát dobott le.

  • A bombák a piarista gimnázium, klinikák, püspöki palota, Szentháromság utca, Boldogasszony sugárút területére hullottak. 

  • A találattól romba dőlt 7 ház, megrongálódott 161 épület, köztük a bőrgyógyászati klinika, Horthy internátus, a lánygimnázium, a püspöki palota, a mai 1. számú járóbeteg-gondozó, megrongálódott a fogadalmi templom, égtek a tiszai úszóházak. A kendergyár 4 találatot kapott. A vasúti híd mellett 3 bomba a Tiszába esett, egy pedig az újszegedi hídfő mellett a töltést érte. A híd sértetlen maradt.

  • 3 halottat és 12 sebesültet szedett a támadás.

    • Megrongálódott épületek a mai Aradi vértanúk terén

    Megrongálódott épületek a mai Aradi vértanúk terén.  2014-ben a Móra Ferenc Múzeum kiállítást rendszett a Szeged elleni légitámadásokról.

    1944. augusztus 20-án

     

  • 6 gép érkezett Szeged fölé ismét 10.20 perckor és ismét az utászlaktanyát, valamint a rendező-pályaudvart célozták, de a bombák újra Alsóvárost érték.

  • 50 rombolóbombát dobtak le a Szabadsajtó, Földműves, Kisfaludy, Váradi, Nyíl utcák által határolt területre hullottak. 410 ember maradt fedél nélkül.

  • A romok alatt 15 ember halt meg, és 9-en megsebesültek. 10 ember a Szabadsajtó utca 26. szám alatti körzeti légoltalmi pincét ért találatban halt meg.

    • Apróhirdetés a Délmagyarországból. 1945. február 15.

    Apróhirdetés a Délmagyarországból. 1945. február 15.

    1944. augusztus 24-én

     

  • 9.45-kor 49 gép érkezett Szeged fölé és 190 gyújtó- és rombolóbombát dobtak le.

  • Ezúttal a vasúti hidat, a közraktárakat valamint az újszegedi pályaudvaron lévő német szerelvényeket támadták. A vasúti híd környékén 58 bomba csapódott be, de a híd még használható maradt. A közraktárakban hatalmas mennyiségű gabona és olajos mag semmisült meg. Utóbbi még hónapokkal később is izzott és olyan bűzt árasztott, hogy a környékben nem lehetett ablakot nyitni.

  • 38 épület dőlt romba. Megrongálódott a piarista gimnázium, a vasúti híd hídfője és újra több találatot kapott a kendergyár Újszegeden.

  • 5 emberéletet és 5 sebesültet követelt a támadás.

    • Bombatámadás a Tisza pályaudvar környékén.

    Bombatámadás a Tisza pályaudvar környékén.

    1944. augusztus 29-én

     

  • 42 gép 400 bombát dobott Szegedre! A szegedi és az újszegedi pályaudvart, a közraktárakat, a Magyar Petróleum Rt. szőregi telepét, a Sylvania fatelepet célozta és érte a támadás. A felsővárosi Tisza-part mentén is hullottak a bombák.

  • Teljesen leégett a Sylvania fatelep, a Hangya paprikaraktára, megrongálódott a nagyállomás. Találatot kapott a vízitelep és a mai Felső Tisza-parti stadion.

  • A kötelék végül sietve távozott a szegedi légtérből, mert a nagyállomáson találat ért egy sorozatvető lőszerrel megrakott német szerelvényt, s a robbanásokról a bombázók azt hihették, hogy légvédelmi ellenállással találkoztak. A vonatról a tűz több száz gránátot repített szét a városra és környékére, s ezek még félórán át robbantak fel a legkülönbözőbb területen. Este 8 órára sikerült megfékezni a tüzeket a városban és a szérűskertekben.

  • A Délmagyarország-cikk szerzője úgy gondolta, hogy ezek a gránátok robbantak még másnap is a városban. A valóság azonban az volt, hogy ekkor első ízben dobtak időzített bombákat a városra és ezek robbanása tartott még augusztus 30-án is.

  • A MÁV közraktáraiban 400 vagonnyi gabona semmisült meg. Ismét napokig égett a termény és a mentőalakulatok sokáig gyűjtötték a búzát, rozsot a romok közül.

  • 25 ember halt meg, közülük 15-en a gránátrobbanásoktól. 16-an megsebesültek.

    • A Tiszába dőlt vasúti híd.

    A Tiszába dőlt vasúti híd.

    1944. szeptember 3-án

     

  • 42 gép 10.45-től 130 rombolóbombát dobott le Szeged 3 fókuszára. Felsővároson a Csillag tér, Etelka sor, Csaba utca, Fecske utca környékét érte a leghevesebb támadás, pedig itt látszólag csak kis házak álltak. A szövetségesek úgy tudták, hogy a német parancsnokság a bombázásokra számítva a MÁV üzletvezetőségi épületből ide telepítette 727-es katonai rádióállomást, amely Bécs és a balkáni csapatok kommunikációját szolgálta. A szegediek eleinte azt gondolták, hogy a bombázók olajtoronynak nézték a villamos vezetékek fémtornyait, de a valóság nem ez volt. Más források szerint Felsőváros bombázása egy fatális félreértés következménye volt, mivel a szövetségesek nem rendelkeztek semmilyen információval az átjátszóról.

  • A támadás másik centruma a vasút környéke volt. Ekkor semmisült meg a szegedi vasúti híd (8 találat érte). Hét találatot kapott a gyerekklinika épülete, ahonnan előző nap költöztették ki Alsótanyára (Mórahalom) a gyerekeket. A harmadik centrumban az alsóvárosi Paprika utcában 3 ház összedőlt.

  • 64 ház dőlt össze és 158 lakhely sérült meg.

  • 50 halottat és 50 sebesültet számoltak össze a légitámadás után.

    •  

    Közlemény a Délmagyarországból. 1944. november 30.

    Közlemény a Délmagyarországból. 1944. november 30.

    A bombatámadások után a város nagy erőfeszítésekkel próbálta a károkat csökkenteni, a közlekedést és a termelést helyreállítani, valamint az életveszélyes romokat lebontani. Katonák, munkaszolgálatosok, polgári lakosok, sőt még rabok is dolgoztak a romeltakarításban.

     

    Romok azonban még a háború vége után is maradtak Szegeden. A vasút környékét 1945 nyarán kezdték helyrehozni. A kendergyár gépeit pedig 1946 őszén emelték ki a Tiszából.


    Nem sokkal ezután a bombasérült házak újjáépítési segélyezése is felmerült. ​A lerombolt házak tulajdonosai azonban még 1948-ban is a segélyükért jártak.


    Bővebben a II. világháború alatti magyarországi légitámadásokról Oláh András Pál és Mohos Nándor Légiháború.hu weboldalán.

    A lakóknak kötelező az újjáépítés, indokolt esetben kapnak segélyt

    A lakóknak kötelező az újjáépítés, indokolt esetben kapnak segélyt. Délmagyarország 1945. július 26.

    Hírlevél feliratkozás
    Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
    Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
      
    Regionális hírportálok
    Bács-Kiskun - baon.huBaranya - bama.huBékés - beol.huBorsod-Abaúj-Zemplén - boon.huCsongrád - delmagyar.huDunaújváros - duol.huFejér - feol.huGyőr-Moson-Sopron - kisalfold.huHajdú-Bihar - haon.huHeves - heol.huJász-Nagykun-Szolnok - szoljon.huKomárom-Esztergom - kemma.huNógrád - nool.huSomogy - sonline.huSzabolcs-Szatmár-Bereg - szon.huTolna - teol.huVas - vaol.huVeszprém - veol.huZala - zaol.hu
    Közélet
    mandiner.humagyarnemzet.huszabadfold.huhirtv.huorigo.hu
    Gazdaság
    vg.hufigyelo.huagrokep.hu
    Magazin
    astronet.huautomotor.hulakaskultura.hulikebalaton.humindmegette.hutravelo.hudietaesfitnesz.huvitorlazasmagazin.huvidekize.hutvmusor.huhirvilag.hu
    Bulvár
    borsonline.huripost.humetropol.hulife.hushe.hu
    Szolgáltatás
    ingatlanbazar.hufreemail.hukoponyeg.huvidea.hureblog.hulapcentrum.hu
    Rádió
    radio1gong.huhirfm.hu