Az ébredő szerelem legszebb szobra Szegeden, annó 1979

Címkék#Enyedi Zoltán #anno #Palánk #Tóth Valéria #szobrászat #Szeged

Aki a Tömörkény gimibe járt, egyből felismeri. Szeged egy eldugott, lombos terén áll a város talán legszebb szoborkettőse a kamasz vonzalomról. Enyedi Zoltán Tóth Valéria műtermében járt 1979-ben.

Munkatársunktól

Az ifjúság kútja - Tóth Valéria alkotása a szegedi Palánkban.

Fotó: Enyedi Zoltán. Móra Ferenc Múzeum helytörténeti gyűjtemény (mfm_e772_17)

Tóth Valéria Az ifjúság kútja című szoborkompozícióját 1983-ban, a nyári ünnepi hetek elején állították fel a szerb templom és a Hild Kapu közötti lombos terecskén. A hely Szeged egyik legintimebb köztere, noha térnek is alig lehet nevezni. Meglepő, hogy a régi templom mellé épített 1963-as lakóház (és néhány hársfa) milyen jól hat a térre, pedig olyan helyen épült, ahol a Palánk régi utcáit felszámolták a szerb templom mellől. A környék Tarnai István Ybl-díjas építész munkája.

A szobrok mintha éppen oda készültek volna, pedig eredetileg a Csillag tér volt tervben.

Tóth Valéria szobrász műtermében 1979 júliusában Hódmezővásárhelyen. Előtérben Az ifjúság kútja alakjai.
Fotó: Enyedi Zoltán. Móra Ferenc Múzeum helytörténeti gyűjtemény (mfm_e354_02)

A két alakot Tóth Valéria 1979-ben mintázta a hódmezővásárhelyi szobrász alkotóházban. A minták elkészültekor Enyedi Zoltán fotóriporter a műhelyben készített fotókat. A szobrok avatásakor pedig ugyancsak Enyedi Zoltán fotózott a szerb templom mellett. A két időpont között az alkotó, Tóth Valéria megkapta a Munkácsy-díjat. A szobrászművész olyan alkotásokat készített, mint Az élet kútja dombormű a Dóm tér nyugati oldalán (1981), a Korányi fasori Lányok (1984), a szentesi Fortuna (1990) vagy a makói Kavicson ülő lány (1974).

Tóth Valéria szobrász műtermében 1979 júliusában Hódmezővásárhelyen.
Fotó: Enyedi Zoltán. Móra Ferenc Múzeum helytörténeti gyűjtemény (mfm_e354_01)

Tóth Attila, a Szeged szobrai és muráliái című könyvbe így ír a szobrokról: „A szoborcsoport a fiatalság, az ébredő szerelem nemes, tiszta érzését fogalmazza meg a maga eszközeivel. A művész kettős öblözetű, lencsésen mélyülő vízmedencében helyezte el ernyedt, pihenő tartásban a csitri lányt és a kamasz fiút formázó szobrokat. A víz fölé kissé kiemelkedő posztamensen nyugszanak, egymástól elszakítva, de mégis érzékelhető kapcsolatban egymással. (…) A víz jelenléte, állandó mozgása az idő múlását, a fiatalság állapotszerűségének gondolatát is belopja e mozgásba.”

Az ifjúság kútja – Tóth Valéria alkotása a szegedi Palánkban az átadás előtt, 1983 júliusában.
Fotó: Enyedi Zoltán. Móra Ferenc Múzeum helytörténeti gyűjtemény (mfm_e772_17)

Ahogy Tóth Attila is megállapítja, a medence köré került betonszegély nem tett jót a művészi üzenetnek.

Tarnai István díszkútjában ma már nincs víz, csak a hársak lehullott termései és levelei halmozódnak benne időnként. Az idő múlásának az is megteszi.

Újraindult Annó rovatunk
A Móra Ferenc Múzeummal együttműködésben, a Délmagyarország egykori fotóriportereinek munkáiból újra elindítottuk Annó rovatunkat.
- Sorozatunkban régi fotókat próbálunk beazonosítani. Harminc-negyven-ötven év távlatában azonban fenn kell tartanunk a tévedés jogát. Ha Ön felismeri a fotón szereplőket, helyszíneket, örömmel várjuk észrevételét az online[kukac]delmagyar.hu címen!
- Önnek is vannak régi fotói közösségi, családi eseményekről, amelyeket megosztana olvasóinkkal az Annó rovatban? Írjon nekünk!
- Az Annó oldalain megjelent fotók a Délmagyarország kiadó tulajdonát képezik. A fotókat a Móra Ferenc Múzeum helytörténeti gyűjteménye gondozza.
Nézzen be hozzánk, képek annó!