Fotókon az utolsó szovjet katonák kivonulása Szegedről, annó 1991

„Nem akármilyen ünnepségre tartunk a dorozsmai vasútállomásra: elhagyják Szegedet a szovjet csapatok. Korán érkezünk, még próbálja a díszmenetet a zenekar s a díszszázad, de az első pillantásra látszik, begyakorolták a tudnivalókat. Láthatóan adnak a külsőségekre; olyan, mintha ők ünnepelnének, holott, ez igazából nekünk ünnep.” (Balogh Tamás, Elszabadulás című riportja az utolsó szovjet katonák kivonulásáról, Délmagyarország, 1991. február 14.). Balogh Tamás, a lap főmunkatársa éppen beletalált, hogy milyen kényes kommunikációs feladatot kellett megoldaniuk a kivonuló szovjeteknek ahhoz, hogy ma Nagy László fotóriportján jól táplált szovjet katonákat nézegessünk, és ne a lelakott laktanyák szocióit.

1991-ben természetesen egy méltóságteljes szovjet kivonulásnak is örültünk. Leszámítva a képeken látható, szovjet zászlót lobogtató idős embereket, akik a makói MSZMP nevében érkeztek búcsúztatni a kiskundorozsmai állomásra. Itt a szovjet romantikának egy kis magyaros beütése is lett, amikor Lippai Pál polgármester beszéde közben a csoport „lökjék le onnan„, „kötelet neki!” kiáltásokat hallatott, de ezt hamar abbahagyták, és átváltottak arra, hogy „druzsba, druzsba!”.

A „Minden jót, Magyarok!” és „Isten veletek, Magyarok!” feliratú plakátok még talán rokonszenvet is ébreszthettek a szovjet katonák iránt. Mint Nagy László fotóriportján látható, a helyszínen osztogatott plakátokra megvolt a kereslet.

Viktor Silov altábornagy, aki a maroknyi szovjet csoportot búcsúztatta a dorozsmai állomáson, azt is kiemelte, hogy a szovjetek „nemegyszer kisegítették a helyi lakosságot gazdasági problémáik megoldásában„. Balogh Tamás szerint a mezőgazdasági betakarításokra gondolhatott, de mégiscsak fura volt megoldásokról hallani, amikor a kisország és a világhatalom gazdasága egyformán és ugyanattól mondott csődöt.

A búcsúzásra kiérkezett lakosok közül többen virágot hoztak, míg valaki egy üveg vodkát adott volna át egy szovjet kiskatonának, aki elvörösödött, és nem fogadhatta el.

A szovjetek ebből az alkalomból vendégeket hívtak az addig megközelíthetetlen öthalmi laktanyába is. Előzőleg lefestették a falakat és rovarirtást végeztek (mozgó csótány már alig van, írta Balogh, amit százával látni mindenütt, az többnyire döglött). Mindenesetre e laktanyák miatt követeltek kártérítést Magyarországtól, főként, amikor az orosz adósság szóba került.

Viktor Silov altábornagy, a Déli Hadseregcsoport parancsnoka volt a szovjetek utolsó katonája, aki 1991. június 19-én 15.01-kor Záhonynál elhagyta Magyarországot. Az évfordulón Miklós Péter történész nyilatkozott a Délmagyarországnak.

Gyenes Kálmán fotóriporterünk Igyi szudá című sorozata a kivonulás hátoldalát is megmutatja.