Ha egy távoli bolygón szovjet űrhajóssal találkoznánk...

Jurij Gagarin űrrepülésének tízedik évfordulóján, 1971-ben szovjet űrhajós és űrorvos küldöttség látogatott Magyarországra. Az utazást április 4-re időzítették és egy hét alatt végighaknizták a magyar orvosegyetemi központokat. Szegedre Debrecenből érkeztek, s a küldöttség tagjait a korabeli elvtársi szokás szerint a megye határán várta a Csongrád megyei és szegedi pártbizottság vezetése.

A küldöttségben Vlagyimir Jazdovszkij űrorvos, Anatolij Filipcsenko űrhajós ezredes, Borisz Boriszovics Jegorov orvos-űrhajós, B. Rogyionov kozmometria professzor és Jurij Arkacsijovics Rilov fizikus-matematikus vett részt. Közülük Jegorov 1964-ben, a Voszhod – 1 program első többszemélyes űrrepülésén az első orvos volt, aki az űrben járt. Ő volt az első, aki orvosi kísérleteket, például légzési, vérkeringési, vérnyomással kapcsolatos kísérleteket hajtott végre; megkapta a Szovjetunió Hőse címet. Filipcsenko pedig 1969-ben a Szojuz – 7 parancsnoka volt (majd 1974-ben a Szojuz – 16 parancsnokaként részt vett a szovjet-amerikai űrprogramban is), kétszer kapta meg a Szovjetunió Hőse címet.

Az űrhajósok tiszteletére a szegedi kábelgyárban megrendezték a szokásos spontán barátsági nagygyűlést és szegedi Gagarin általános iskola (a Kolozsvári téri iskola) két tanulója vörös szegfűvel oroszul köszöntötte az orosz delegációt. Ezúttal azonban a dolgozókat tényleg érdekelte az űrrepülési téma (két évvel vagyunk az amerikai holdraszállás után).

A találkozón azonban elsősorban Sipos Gézát, a Szeged városi pártbizottság első titkárát hallgathatta meg a kábelgyár közönsége. Valamiért a párttitkár lehetett a legkompetensebb felidézni Gagarin 1961-es repülését, összefoglalni a szovjet űrrepülés és a szocializmus összefüggéseit. A Délmagyarország hosszasan idézte, amint lelkendezett, kitűzte a célokat és kifejezte, hogy „a kozmosz meghódításának korszaka Lenin nevével ékesített zászló alatt vette kezdetét”.

Végül Borisz Jegorov is szót kapott, s elmondta, az űrkutatás nagyon költséges, de kiszámolhatjuk, hogy olcsóbb a háborúnál és több haszna is van. Az első űrben járt orvos így búcsúzott a szegediektől: „Remélem eljön még az az idő is, amikor egy távoli bolygón találkozom valakivel az itt ülő fiatalok közül, és így köszönünk majd egymásnak: Emlékszik? Mi Szegeden már találkoztunk!„

A szovjet űrhajósok délutánra szétváltak, és Jazdovszkij, az MTA Szegedi Biológiai Központjába, Jegorov, az Orvostudományi Egyetem Élettani Intezetébe, Rilov pedig a József Attila Tudományegyetem Bolyai Intézetébe látogatott. E három helyszínen készültek Enyedi Zoltán fotói.

A Délmagyarországnak Jegorov elmondta, hogy korábban „inkognitóban” már járt Szegeden s arra emlékezett, hogy magyarországi barátai a sok koccintás közepette nemigen engedték vízhez jutni. A 33 éves fiatal űrorvosról a munkások is megjegyezték, nem játssza meg magát, vagyis ”nem jár a fellegekben„.

Borisz Boriszovics Jegorov 56 éves korában, 1994-ben halt meg szívinfarktusban. Anatolij Filipcsenko ma 92 éves.

Újraindult Annó rovatunk

A Móra Ferenc Múzeummal együttműködésben, a Délmagyarország egykori fotóriportereinek munkáiból újra elindítottuk Annó rovatunkat.

- Sorozatunkban régi fotókat próbálunk beazonosítani. Harminc-negyven-ötven év távlatában azonban fenn kell tartanunk a tévedés jogát. Ha Ön felismeri a fotón szereplőket, helyszíneket, örömmel várjuk észrevételét az online[kukac]delmagyar.hu címen!

- Önnek is vannak régi fotói közösségi, családi eseményekről, amelyeket megosztana olvasóinkkal az Annó rovatban? Írjon nekünk!

- Az Annó oldalain megjelent fotók a Délmagyarország kiadó tulajdonát képezik. A fotókat a Móra Ferenc Múzeum helytörténeti gyűjteménye gondozza.

Nézzen be hozzánk, képek annó!