19 légifotó, ahogyan Hódmezővásárhelyt már nem láthatjuk – Fotók annó 1968

A Városháza és a református Ógimnázium épülete, melyben manapság az Alföldi Galéria üzemel. Háttérben a Kertváros épülőfélben lévő háromemeletes téglaházai a művészlakásokkal és a kollektív műteremmel.

A Kossuth tér és a Szántó Kovács János utca (ma: dr. Rapcsák András út) eleje, melyeken ekkor még engedélyezték az autóforgalmat.

Kádár–kockák a Kertvárosban. Az Ifjúság utcában, 1963 júniusában 28 család kezdte el egyentervek alapján megépíteni otthonát, melyhez a Lenin utca (ma: Andrássy út) elején állt házak bontásából származó téglát és gerendát is felhasználtak. Az építkezés gyorsan folyt, néhány család már 1964 márciusában beköltözhetett frissen felépült házába.

A Hóvirág utca négylakásos házai és az Ifjúság utca Kádár–kockái. A ma Hóvirág utca elején álló oktatási és nevelési intézmények ekkor még csak a tervezőasztalon léteztek.

A város kiemelten támogatta a helyi és a Vásárhelyen letelepülő művészeket, ezért két hatlakásos művészházat és egy kollektív műtermet építettek az 1967-ben Kohán György festőművészről elnevezett utcában. A Kohán György és a Hóvirág utcák még nincsenek kiépítve. Az 1980-ban elnevezett Kodály Zoltánról elnevezett utca ekkor földes.

Az Ady Endre utca eleje, balra a Strandfürdő régi százméteres medencéje, a strand vendéglője és a kabinsor. Jobbra a Szántó Kovács János Munkásőr zászlóalj 1969-re elkészülő épülete és egy háromszintes lakóépület, melyeket a lebontott Solti malom helyére húztak fel.

Épülnek Kása erdő szélén lévő Ipoly utcában a négylakásos házak és a hozzájuk tartozó melléképületek.

A városi tanács 1953 és 1956 között 188 holdon telepíttetett erdőt a város déli részén, a Nagy András János utca, a Szentes‒Vásárhely vasútvonal, a Hódtói csatorna és Liget sor, Mandula utca határolta területen. A ma Kása erdőnek nevezett terület az idők folyamán a város kedvelt kirándulóhelyévé vált.

A Hóvirág utca frissen elkészült házai előtt már elkészült a járda, de az autók még földúton jártak. A telkek végében melléképületeket emeltek a lakásokból kiszoruló tárgyak tárolására.

A szocializmus idején a Lenin utca (ma: Andrássy út), az Oldalkosár utca és környéke szenvedte el a legnagyobb átalakítást, régi házak tucatjait bontották le, hogy a helyükön többszintes tégla- és panelházakat, oktatási intézményeket húzzanak fel. 1968 nyaráig a szanálás „még csak” az Oldalkosár és a Lenin utca (ma: Andrássy út) elejét érintette, a zegzugos utcákban álló magánházak az 1970-es évek elejéig el tudták kerülni végzetüket.

A Kossuth tér rendezése miatt már 1961-ben lebontották a Bakay-házat, a Kakay-kutat és a Templombazárt. 1963 tavaszán hozzáfogtak a Lenin utca (ma: Andrássy út) páros oldalán lévő házak bontásához, az év végéig az Alkotmány (ma: Szent Antal) utca torkolatáig jutottak el. Az így megüresedett területen épült fel a 80 lakásos bérház.

Az átalakuló Oldalkosár utca és környéke. A Szőnyi és az Oldalkosár utca sarkán álló református paplakot 1981-ben bontották le, körülötte azonban már állnak az első többlakásos házak és a kollégium épület. Alapozzák az óvoda és a bölcsőde épületét, valamint az Oldalkosár utca 8. és 10. szám alatti sorházat.

A Lenin utcában (ma: Andrássy út) 1968 tavaszán több ikonikus épületet is lebontottak, így a régi Lehel utca sarkán a Gazdasági Egyesület volt székházát, és a Batthyány utca sarkán a Koncz-palotát, melyben az idők folyamán az Uránia Mozi, a Közgazdasági Bank, később a Viharsarok című újság szerkesztősége működött. Helyükre épült fel a Hód Áruház és a Szolgáltatóház.

Az Oldalkosár utca páratlan oldalán állt házak helyére 1967-re felépítették a Szántó Kovács János Középiskolai Kollégiumot (ma: Cseresnyés Kollégium). 1968 szeptemberéig a két négyemeletes sorházban pedig 152 lakás alakítottak ki.

Az 1960-as évek elején a Tóalj utcában is építettek három darab négylakásos társasházat. A Hódtóban lévő magánházakat az 1980-as évek elején kezdték lebontani, hogy helyükön felépítsék a Németh László Gimnázium és Általános Iskolát, valamint az öt- és tízemeletes panelházakat.

A November 7. (ma: Kálvin János) tér a református Újtemplommal és az 1961-ben felépített honvédségi házakkal. A templom mögött állt egykori Bocskai utcai református elemi népiskolát már lebontották, a többi ház szanálása a Bocskai utcai buszállomása építése miatt 1977-ben történt meg.

A Szent István katolikus templom az 1961. január 19-én megnyílt Csillag üzletházzal a Tanácsköztársaság (ma: Szent István) téren.

Az 1950-es évek elején elkezdődött a funkcióját vesztett Vásártér beépítése. 1952 és 1965 között a Tanácsköztársaság (ma: Szabadság) téren, enyhítendő a lakáshiányt, zömében négyszintes téglaépítésű házakban összesen 365 lakás épült fel. A Mózes utca és a Kutasi út közötti területen az 1958. augusztus 3-án felavatott Városi stadion került megvalósításra.

1964 és 1968 között épült fel a Szántó Kovács János és a Gyulai utca sarkán az 52 méter magas víztorony, mely a város biztonságos vízellátását szolgálja.

Újraindult Annó rovatunk

A Móra Ferenc Múzeummal együttműködésben, a Délmagyarország egykori fotóriportereinek munkáiból újra elindítottuk Annó rovatunkat.

- Sorozatunkban régi fotókat próbálunk beazonosítani. Harminc-negyven-ötven év távlatában azonban fenn kell tartanunk a tévedés jogát. Ha Ön felismeri a fotón szereplőket, helyszíneket, örömmel várjuk észrevételét az online[kukac]delmagyar.hu címen!

- Önnek is vannak régi fotói közösségi, családi eseményekről, amelyeket megosztana olvasóinkkal az Annó rovatban? Írjon nekünk!

- Az Annó oldalain megjelent fotók a Délmagyarország kiadó tulajdonát képezik. A fotókat a Móra Ferenc Múzeum helytörténeti gyűjteménye gondozza.

Nézzen be hozzánk, képek annó!