2014.04.16. 17:01
5 eset, amit utálnak a városi kutyasétáltatókban
A tudatos kutyatartót onnan lehet megismerni, hogy szereti a környezete - így a Tükör módszer mottója. Ez a cikk nem róluk szól.
A paragrafusok
A gazda szabálysértést követ el, ha a kutyát felügyelet nélkül hagyja, vagy póráz, szájkosár nélkül sétáltatja.
A kutyatulajdonos az állat ürülékét a közterületről köteles eltávolítani, ennek elmulasztása esetén pénzbírsággal sújtható.
Szabálysértést követ el, aki élelmiszert árusító üzletbe, közfürdő területére beengedi, vagy beviszi az ebet. (A vakvezető, és mozgáskorlátozottakat segítő kutyák kivételével).
Tilos a kutyát játszótérre, oktatási, kulturális, szociális és ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény, valamint egészségügyi intézmény területére bevinni (állatorvosi rendelő kivételével).
Aki állatot tart, felel azért a kárért, amelyet az állat másnak okoz
A Tükör módszer családi kutyatartási etikai kódexéből az tűnik ki, hogy a gazdának kell megelőznie és megoldania a kutytartásból adódó problémákat. A kódex betartása józanul ítélő és a kutyáját irányítani képes gazdát feltételez. Ahogy lenni szokott, a valóságban a paragrafusokra is szükség van. Lássuk az utált esetek toplistáját!
5. Ágyásokba engedett kutya
A széttiport virágágyástól, ledöntött tulipánoktól nem lesz jó kedve a földszinti kertészkedő szomszédnak. Persze, nem biztos, hogy kutya csinálta a pusztítást, de mindannyian tudjuk, hogy kutyánk nem virágot szaglászni megy a zöldterületre.
Egyik olvasónk háza előtt éppen a virágágyás mellett vezet el a kutyafuttatóhoz tartó ösvény. A boldog (és elengedett) kutyák persze nem vacakolnak az úttal. Olvasónk borsot szokott hinteni az ágyás szélére, hátha ezzel a virágok kikerülésére bírhatja őket.
4. A kutyások egymás közötti konfliktusai
Ellesett párbeszédekből arra lehet következtetni, hogy kutyások között is vannak parázs beszólások. A skála széles, de itt is van felelős magatartás, ami megelőzi a marakodást. Mindenekelőtt, az engedetlen kutyát pórázon kell tartani, még inkább pedig meg kell tanulni bánni vele.
A kutyás konfliktusok mögött nem mindig van valódi ok, a kiskutyás gazdák olykor a kutyák eldurvuló játékát nézik verekedésnek. A lakótelepi néni kedves kiskutyája és a játékos, mozgékony nagykutya találkozását például élheti meg úgy a néni, mintha harci kutya támadt volna kedvencére. A kutyások között már kialakult a szokás, hogy ilyenkor az együttműködést jelzik egymásnak.
Alighanem itt is azok a legbosszantóbb gazdák, akik hatékony parancs helyett dallamosan szólítgatják a kutyát, hogy ne rosszalkodjon. Ennél sokkal vidámabb, amikor tenyérnyi kutya ront fékezhetetlenül a fegyelmezett borjúra.
3. Kiszámíthatatlan kutya póráz nélküli sétáltatása
A net tele van oktatóvideókkal, kutyanevelési tanácsokkal. Akinek nincs pénze kutyaiskolára, de szívesen foglalkozik kedvencével, az is szerez annyi tudást, amennyivel pórázon biztonságosan sétáltathat kutyát. A témában nemrég olvasónk jegyezte meg, hogy inkább azoktól a kutyásoktól kell félni az utcán, akik pórázzal sétáltatnak. Ha megfeszült pórázon közelít felénk a kutya, az nagyobb eséllyel viselkedik agresszívan, mint az elengedett, láb mögé álló állat. De emlékezzünk meg a sárkányeresztéshez is elegendő hosszú pórázon kutyát tartókról is.
Egy másik kutyás olvasónk pedig azt írja, nem is a pórázt, hanem a szájkosarat kell inkább a kutyára tennie annak, aki nem tud vele bánni. A kutyásokat is érheti meglepetés az utcán: az otthoni, viszonylag ingerszegény környezetben még engedelmes kutya, az érdekes külvilágban képes egészen másképp viselkedni.
2. A játszótéri kutyázás
Ez a tevékenység, de már a játszótér megközelítése is, azonnali haragot vált ki a szülőkből. Valószínűleg egyetlen kör sem annyira bizalmatlan a városi kutyasétáltatással szemben, mint a játszótéri anyukák. Játszótéren kutyázni egyszerűen pofátlanság.
A gyerek akkor is megijedhet, ha nem agresszív a kutya, ürülékes homokozóban pedig ki játszana szívesen? Igaz, az anyukák történeteiben szereplő ürülékek legtöbbször éjjel kujtorgó macskáktól kerülnek a játszótéri homokozóba. Az este összerágott, levizelt játékok azonban akkor is lehangolóak.
Figyelmeztető akció a skóciai Edinbourgh-ban. A felfestett szöveg: "Ne csináljunk városunkból Edinbrrrrrrrr-t!"1. Közterületen otthagyott kutyapiszok
Magyarországon egy 150 ezres városban körülbelül 2500-3000 kutyát sétáltathatnak köztereken. Ennyi kutya naponta 150-200 kilogramm ürüléket képes produkálni. Szerencsére a köztisztasággal foglalkozó szakember is megerősíti, hogy ennek nagy részét a gazdák felszedik. A járdák melletti füves területeken azonban már nem lépdelnénk magabiztosan.
Hogy kik lehetnek ők, akikről a szabálykövető kutyasétáltatóknak is megvan a véleményük? Alighanem bárki. A derékfájós néni, aki nem hajolgat már, ölebe különben is csak kicsit piszkol. A mobilozó családfő, aki elfoglaltan egyeztet, míg kutyája ürít. A jólöltözött hölgy, aki nem azért jólöltözött, hogy kutyaszaros zacskóval keresse a kukát. A kevés utcai szemetesre panaszkodó állampolgár, aki úgy gondolja, hogy a közterület fenntartóját kell szidni, nem őt. Sosemhibás Asszony, aki mutogat a járdára, hogy "ott járnak, nem?", itt a füvön szabad.
Szóval, nem kell padokat döntögető prolinak lenni a dologhoz.
