Nyomkövetőt kaptak az algyői gólyafiókák - fotógaléria

Elődeink nem tudták, hogy merre telelnek a madarak, Arisztotelésznek volt egy olyan elképzelése, hogy a kakukk például karvallyá alakul át télre, majd visszaváltozik, de olyan kódexábrázolásokat is találni, melyek szerint a fecskék az iszapban töltik a telet. Ma már tudjuk, hogy egyik sem igaz, a vonuló madarak a hegységekben vagy a mediterrán területeken töltik a telet. Mindezt a gyűrűk segítségével tudjuk, hiszen nyomkövetőként használjuk azokat – mondta el lapunknak Lovászi Péter, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület gólyavédelmi programjának vezetője.

A szakember három gólyafiókát gyűrűzött meg Algyőn szerdán, az eseményre pedig sok család látogatott el a könyvtár udvarába. Az emelőkosaras kocsi segítségével az egyik fiókát néhány percre lehozta a látogatók közé Lovászi Péter, aki azt is megengedte, hogy a gyűrűzés után megsimogassák a fiókát a jelenlévők. A gyerekek és a felnőttek egyaránt nagy izgalommal tették ezt, hiszen a szülők közül is többen most először láttak testközelből gólyát.

A gyűrű olyan mint egy rendszám, nincs két egyforma. Mindegyiken más szám- és betűkombináció található. Emellett mindegyiken ott van a gyűrűző központ székhelye is, így a hazánkban felhelyezett gyűrűkön a Budapest felirat található. De ma már vannak modernebb módszerek is a nyomkövetésre, például GSM-központokra kapcsolódó technológia van a madáron, ami így szó szerint SMS-t küld az állapotáról. A gólyáknál viszont a hagyományos módszert alkalmazzuk, hiszen amikor a fészekben állnak, akkor könnyen le tudjuk olvasni a lábukon lévő gyűrűt. Így tudjuk meg például azt, hogy milyen idős korban térnek vissza költeni, mekkora részük tér vissza költeni és hogyan zajlik náluk a párválasztás – mutatott rá.

Lovászi Péter kérdésünkre elmondta, hazánkban évente néhány száztól akár ezerig is terjedő mennyiségű gyűrűt helyeznek el a madarak lábán. A gólyák ezt 4-6 hetes korukban kapják meg, ugyanis innentől már nem nő tovább a lábuk.

Madarat csak az gyűrűzhet, aki elvégezte az ehhez szükséges képzést és vizsgát, éppen ezért nincs is sok gyűrűző szakember az országban, körülbelül 400-500-an vagyunk, gólyát pedig még ennél is kevesebben gyűrűzhetnek. De a tudás mellett ehhez egy nagyfokú elhivatottság is kell, hiszen sokszor hajnalban kell kelni, mocsárban kell járkálni, napon szükséges lenni, hálót kell állítani, vagy épp egy daruskocsi kosarában kell hintázni, ahogyan most én is tettem – avatott be.

Megjegyezte, ha gyűrűs madarat találunk az országban, akkor a Madárgyűrűzési Központot vagy a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületet kell értesíteni telefonon, emailben vagy akár Facebookon keresztül.

Algyőn egyébként évek óta visszajárnak a gólyák a könyvtár kéményére, tavaly azonban a pár eredeti hím tagja elpusztult áramütés miatt, miközben a kedveséért harcolt más "Rómeókkal". Szerencsére a tojó azóta párra lelt, így született idén három fiókájuk, amelyek még nem kaptak nevet, de a könyvtárosok azt tervezik, hogy szavazást indítanak a könyvtár közösségi oldalán, úgy döntik majd el, hogy hogyan nevezzék el a kis gólyákat.