2022.06.13. 17:30
Csáth Gézától az internetig
A jövőt tekintve optimista Szeged díszpolgára. Szajbély Mihály szerint lehet, hogy kevesebben olvasnak majd könyveket vagy nyomtatott sajtót, mint eddig, de ezek a médiumok is megtalálják a helyüket a gyorsan változó világban. A szegedi egyetem irodalomtörténészével, a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék alapító professzorával abból az apropóból beszélgettünk, hogy 2022-ben ő lett a város díszpolgára.
Szajbély Mihály 1992-től 2002-ig a Klasszikus Magyar Irodalmi Tanszéket, 2002-től 2014-ig a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszéket vezette. Fotó: Török János
A tanszéki irodában mintha megállt volna az idő: könyvszekrények és kopott bútorok fogadtak, az ajtót pedig erősen be kellett csapni, másképp nem csukódik be. Szajbély Mihály íróasztalán hatalmas könyvhalom, egy mobiltelefont se lehetne rajta elhelyezni. Meg is kértük rögtön, hogy inkább egy másik asztalhoz üljön. A féltve őrzött bútordarab Baróti Dezső, a legendás irodalomtörténész, a bölcsészkar egykori dékánjának a munkahelye volt.
Korszakváltás zajlik
Amikor az írást feltalálták, alapvetően változott meg az embernek a világhoz való viszonya. Korábban annyit tudott, amennyit megjegyzett, és egyszer csak lett egy olyan eszköz, ami archiválni volt képes a gondolatokat. Platón úgy gondolta, hogy ez egy szörnyű veszély, mert ettől kezdve elveszítjük az élőbeszéd érzékletességét. De ugyanígy pánikreakciókat váltott ki a könyvnyomtatás megszületése is – fogalmazott Szajbély Mihály.
De pánikra semmi ok! Az irodalomtörténész szerint korántsem kell még temetni a könyveket vagy a nyomtatott sajtót, bár az internet és a mobiltelefonok térhódításával megváltoztak az olvasási szokások. Ezt az egyetemistákon is tapasztalják, akik sokkal nehezebben olvasnak el egy hosszabb szöveget, mint elődeik, mert egy „képernyőnyi” szöveghez vannak szokva.
A rettenetes szörnyeteg
Tiszteletet parancsoló életművel a háta mögött Szajbély Mihály viszont a klasszikus magyar irodalomhoz van szokva, de oktatói-kutatói pályafutása során sajtó- és médiatörténeti kutatásokkal is foglalkozott. A nagyközönség leginkább Csáth Géza-kutatóként ismeri: jórészt neki köszönhetjük a nyugtalanítóan sokszínű életmű feltárását és sajtó alá rendezését.
Engem Csáth Géza novellái kezdtek el érdekelni, miközben ma már a furcsán, torzan alakult életpályája majdnem ismertebb, mint munkái. Kicsit az élete lett a műve az utóbbi másfél-két évtized recepciótörténetében. A 2019-ben megjelent könyvemben voltaképpen arra próbáltam válaszolni, milyen okai voltak annak, hogy egy ilyen rendkívüli tehetséggel induló ember mégis a morfium, a teljes lelki kiüresedés állapotába jutva önkezével vessen véget életének, tehát hogyan válik valaki rettenetesen tehetséges emberből rettenetes szörnyeteggé – folytatta.
A díjazott életmű
Szajbély Mihály a Csáth Gézáról írott monográfiájával tanulmány kategóriában az egyik legjelentősebb hazai elismerést, az Artisjus-díjat nyerte el 2020-ban. Tavaly egy rendhagyó egyetemi flashmob keretében a Komlós Aladár-díjat vehette át, míg idén Szeged díszpolgára lett. Ez utóbbiról azt mondta, nagy megtiszteltetésnek tartja, mert bár nem Szegeden született, de tízéves kora óta a városban él, és a külföldi vendégtanári éveitől eltekintve mindig a szegedi egyetemen dolgozott.