Szenti Tibor ma is aktívan dolgozik, legalább 10 még kiadatlan, lektorált kézirata van

Szenti Tibor író, etnográfus Ma­­gyarország számára kivételesen értékes néprajztudományi pályafutása, a tanyavilág történetét, életmódját, szerepét és hanyatlását bemutató, szépirodalmi igényességgel megírt művei, sokrétű, leletmentő ku­­tatásai, a hagyományos ma­­gyar paraszti társadalom 20. századi erőszakos átalakításának pótolhatatlan értékű feldolgozása elismeréseként vehette át a legrangosabb szakmai elismerést – állt a méltatásában. 
 

A családi háttér nélkül nem ment volna 
 

– Olyan boldogságot éreztem, amikor megtudtam, hogy Széchenyi-díjjal ismerik el a munkám, amit csak ritkán érez férfiember – nyilatkozta lapunknak a 83 esztendős Szenti Tibor. Kiemelte, a díjat nagymértékben a családjának köszönheti, amely mindig, minden körülmények között elősegítette, hogy kutathasson, írhasson, jár­­hassa a tanyavilágot. 
– E nélkül a háttér nélkül nem dolgozhattam volna fel a vásárhelyi parasztság történetét. Mindenki mellém állt, mert a családtagjaim is megértették, hogy amit csinálok, nagyon fontos, amit egyszer majd értékel a társadalom, a közösség – nyilatkozta lapunknak a Széchenyi-díjas író, etnográfus. 
 

Szenti Tibor 1939-ben született Hódmezővásárhelyen. Bő négy évtizedig az egészségügyben dolgozott, 2003-tól a vásárhelyi önkormányzat kulturális szaktanácsadója volt. Munkája mellett kutatta a tanyák világát. Számos néprajzi, mentálhigiénia témájú és szépirodalmi kötete jelent meg. 
 

Gyalog, majd egy rossz biciklivel járta a határt 
 

Szenti Tibor már gyermekkorában elköteleződött a tanyavilág iránt, fiatal felnőttként, szabad­idejében kezdte kutatni a haldoklásnak indult tanyavilágot. 
– Fizikai valójában sem volt egyszerű a kutatás, adatgyűjtés. Akkoriban nem volt még biciklim sem, amivel járjam a határt. Eleinte gyalog indultam útnak, majd sikerült egy rossz biciklit szereznem. Így jött létre a Parasztvallomások című kötetem – emlékezett vissza. Hozzátette, adatközlői közben sorra mentek el, de szinte mindegyikük temetésén ott volt. Ha nem serkenti arra őket, hogy az életüket elmeséljék, akkor emlékek nélkül múlt volna el az a világ. Szenti Tibor azt mondta, hálás a sorsnak, hogy megnyíltak előtte a parasztemberek, si­­került egy „lélektől lélekig” kapcsolatot kiépítenie. 
 

Sok gratulációt fogadott a napokban 
 

– Nagyon sokan gratuláltak az elismeréshez. Úgy érzem, hatalmas szeretet vesz körül, amiért nagyon hálás vagyok – fogalmazott. Szenti Tibortól azt is megtudtuk, számos, legalább 10 még kiadatlan, de teljesen kész és lektorált anyaga van, amelyeknek már csak kiadót kellene találnia. A 83 éves etnográfus rendíthetetlenül dolgozik tovább. 
– A számítógépemen az em­lítetteken kívül még nagyon sok anyag van. Amire az életemben már nem jut idő, azt majd a lányom viszi tovább – mondta Szenti Tibor.