Glattfelder Gyula püspökre emlékezünk

– Mit köszönhet Szeged és az egyházmegye Glattfelder Gyulának? 

– Elsősorban az egyházmegye megmaradása köszönhető neki, hiszen Trianon után ez sem volt biztos, ragaszkodott a Csanádi elnevezéshez. Szegeden tulajdonképpen mindent elölről kellett kezdenie. Temesváron befejeződött egy új szeminárium építése, sikerült megvásárolnia egy üres telket a püspöki palota számára. 1923. március 25-én, gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén búcsúzott el Temesvártól. Szegeden nem állt rendelkezésére semmi, ugyanakkor itt volt egy épülőfélben lévő, hatalmas templom. A megmaradt egyházmegye papnövendékei eleinte Esztergomban és Budapesten lettek elszállásolva, de a püspök már 1923 szeptemberétől felállított egy kisszemináriumot az újszegedi katolikus tanítóképzőben, a diákok a piaristáknál tanultak. 1930-ban jött létre az Egyházmegyeközi Nagyszeminárium, a Bölcseleti és Hittudományi Főiskola, ahol 1950-ig jezsuiták működtek. Azt láthatjuk, ahogy Szegedre érkezett, azonnal munkához látott. Legtöbbet Szegeden a dóm téri építkezésekből érzékelhetünk, ami egységes stílusban megépített allegóriája az ezeréves magyar államnak, amely a város és az állam összefogásával jött létre. Az árvízi fogadalom emlékére épülő templom – Glattfelder püspök szavai szerint – a magyar katolicizmus reménységei számára lett felszentelve. A változás érthető, ha számba vesszük, hogy az 1913-as alapkőletételtől kezdve miken ment át az ország. 

– A források szerint a hívek lelkesedtek prédikációiért. 

– Hosszú körmondatokban előadott beszédeit mély teológia hatja át. A püspök szerette egyházát, hazáját, ő is patrióta volt, hasonlóan Foerk Ernő építészhez, akivel már Temesváron együtt dolgozott. 1927-ben a csanádi püspök neve is felmerült a megüresedett esztergomi érseki cím betöltésére, de királypártisága, Habsburg-pártisága miatt nem őt nevezték ki végül. Beszédeit az áldozatkészség és a reménység hatja át. Hitt abban, hogy a történelmi Magyarországnak újra lesz apostoli királya. Ebben a vonatkozásban is mást hozott a történelem, és az egykori egyházmegyéből sem került vissza terület Magyarországhoz. 

– Mennyire őrzi méltón Szeged Glattfelder emlékét? 

– Akarata szerint a templom főoltára alatti részen kellett volna eltemetni. Sírja a Szent Gellért oltár alatt áll, ahol ma már mellszobra is látható. A püspök alakja a székesegyház szentélyében kétszer, a Dömötör-kápolna oltárán és az egykori Szent Imre Kollégium szekkóján is feltűnik, sőt a székesegyházban egy egész alakos dombormű készült Udvardy József püspöksége idején. Az egyházi hagyományoknak megfelelő módon címere több épület homlokzatán fent van. Intézetünk bejáratát nevével emléktábla díszíti, ösztöndíj és terem lett elnevezve róla. Több konferenciával emlékeztek meg alkotói nagyságáról, legutóbb Építeni csakis szeretettel címen kiállítás mutatta be munkásságát az 1938-as Eucharisztikus Kongresszus kapcsán és könyv jelent meg a székesegyházról. Köztéri szobra valóban nincs, de emléke él. Talán egyszer ennek is eljöhet az ideje, de ahhoz fel kell fedeznünk őt újra és újra.