A hamvazkodás szertartása mulandóságunkra emlékeztet bennünket

Hamvazószerdán a templomokból eltűntek a virágok, elkezdődött a nagyböjt időszaka, amelynek liturgikus színe a bűnbánatot jelképező lila. Mától negyven napig a szentmiséken nem zeng az alleluja. Az előző év virágvasárnapján szentelt barka hamuja emberi végességükre emlékezteti a híveket.

 – Ez egy bűnbánati szertartás az egyház liturgiájában, amely emlékeztet egyrészt az ember­élet mulandóságára, végességére, másrészt a bűnbánatra. Jelképesen kifejezi, hogy amit biztosnak, öröknek gondolunk ebben a véges világban, az mind hamuvá válik. Egyetlen dolog marad meg, az ember és az Isten kapcsolata, így a hamvazkodás arra is emlékeztet bennünket, hogy képesek vagyunk a megújulásra – mondta el lapunknak Serfőző Levente, a Szeged–Csanádi Egyházmegye oktatási helynöke és ifjúsági referense. 

A hamvazkodás közben a papok a következőket mondják: „Emlékezz, ember, hogy porból vagy és porrá leszel!”, vagy „Térjetek meg és higgyetek az evangéliumban!”. 

Test és lélek 

Hamvazószerdára és nagypéntekre az egyház szigorú böjtöt ír elő, a 18 és 60 év közötti híveknek csak háromszor le­­het étkezniük és egyszer jóllakniuk. Ezen a két napon és a nagyböjt többi péntekén a 14 évesnél idősebb híveket arra kérik, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst. Az oktatási helynök hangsúlyozta, a nagyböjt lényege azonban korántsem merül ki a testi lemondásban. 

– Test és lélek csak együtt ér­­telmezhető a nagyböjtben. A testünk önmagában nem tud megújítani bennünket, a lélek az élet mozgatója. Nem véletlen, hogy a mai orvostudomány gyakran hangsúlyozza, hogy a testi betegségeink jó része lelki problémáink, válasz nélkül maradt kríziseink következménye. A böjt a test és a lélek közös imája. Az önmegtartóztatás mint elhatározás mindig belülről születik – fejtette ki, majd hozzátette, a nagyböjt kifejezés a népi vallásosságból származik, ennek az időszaknak az eredeti elnevezése a szent negyven nap volt. 

– A nagyböjt kifejezés a testre helyezi a hangsúlyt, míg az eredeti elnevezés középpontjában a Jézus szenvedéséről, kereszthaláláról és feltámadásáról szóló evangéliumi történet áll. Szeretnénk sorsközösséget vállalni Jézussal, aki negyven napon át a pusztában böjtölt – magyarázta. 

Imádság és lemondások 

A nagyböjti időszak egyik legfontosabb gyakorlata a bűnbánat. 

– Jó gyakorlat, ha például minden nap végén szánunk egy kis időt az imádságra. Átgondoljuk, mi történt velünk aznap, kivel találkoztunk, mi az, amit elmulasztottunk, kivel beszéltünk esetleg kicsit erélyesebben. Mi az, amit másnap jobban csinálnánk. A bűnbánat és azáltal a megújulás egy folyamat, lépésről lépésre visz előre bennünket – mondta Serfőző Levente, aki kiemelte, ebben a folyamatban fontos szerepe van a szentgyónásnak, amelynek révén az embernek lehetősége nyílik arra, hogy letegye az őt nyomasztó terheket. A nagyböjt egyúttal a lemondások időszaka is. 

– A rossz szokásokról, a túlzott, érzéki dolgokról való lemondás mindig küzdelemmel jár. Ez kicsit arról is szól, hogy mennyire vagyok erős és kitartó, mennyire tudom magam távol tartani attól, ami más emberektől vagy a Jóistentől elválaszt. Ha például olyan típus vagyok, aki szereti, ha mindig neki van igaza és övé az utolsó szó, számára a lemondás és a böjt egyik formája lehet, ha meghallgatja a feleségét, férjét, gyerekét, kollégáját, ismerőseit. Lemond arról, hogy ő legyen a leghangosabb – mondta. 

Nagyböjti füzet 

Az egyházmegye Ifjúságpasz­torációs Irodájának több évtizedes hagyománya, hogy nagy­­böjt idején napi útravalóval segíti a híveket. 

– A nagyböjti füzetben negyven napon keresztül nemcsak elmélkedéseket lehet olvasni, hanem egy-egy podcast jellegű hangfelvételt is követhetnek majd a hívek, ahol fiatalok és felnőttek mesélnek a saját nagyböjti időszakukról. Továbbá lesznek olyan napok is, amikor valamilyen tevékenységre hívjuk majd az olvasókat, mint például face to face imaestek vagy a Tesz-vesz tavasz program, amelynek keretében teremtésvédelmi munkára, önkéntességre buzdítjuk a híveket – részletezte az ifjúsági referens. A nagyböjti füzet a www.ipcszeged.hu oldalon elérhető. 

Ítélkezés, közöny és megtisztulás 

A katolikus egyházban a nagyböjti időszak egy sajátos szertartása a keresztúti ájtatosság, Jézus szenvedéstörténetének felelevenítése. 

– Már az első keresztények felidézték Jézus passióját úgy, hogy végigjárták azt az útvonalat, amelyen a keresztet hordozta. Ennek az útvonalnak a jelképes bejárása ma a keresztút, egyfajta belehelyezkedés, azonosulás a történettel. Egy imádság, amelyben én Jézussal vagyok, Ő pedig velem. És a fájdalom mellett itt is jelen van a remény, hiszen a keresztút nem a Golgotán és nem a sírban végződött. A passió belevezet bennünket a feltámadásba, amely minden szenvedésnek új értelmet ad – magyarázta az oktatási helynök, aki a 14 stációval kapcsolatban három gondolatot emelt ki, amely korunkban különösen nagy aktualitással bír. 

– Az első állomás, amikor Pilátus elítéli Jézust. A mai ember olyan gyorsan ítél és mond véleményt. Sokszor durván és cinikusan, főleg a kommentelés világában. Talán ezen érdemes lenne változtatni. A keresztút másik nagy üzenete korunkban az, ami konkrétan nem jelenik meg egyik állomásban sem, mégis ott húzódik az összes stáció mögött. A közömbösség. Ahogyan csupán egy maréknyi ember tartott ki Jézus mellett, miközben pár nappal korábban Jeruzsálemben egy tömeg várta és ujjongott érte. A valódi értékek iránti közöny napjainkat is mérgezi, nem szabad hagynunk, hogy legyőzzön bennünket. Végül pedig azt a stációt emelném ki, amikor Cirenei Simon vállára veszi a keresztet. Egy ember, aki bár először tiltakozott, mégis segített Jézusnak, és ennek az élménynek a hatására megtért. Az ő példája vezéreljen bennünket egymás segítésében. És ne feledjük, hogy Simon éppen a kereszthordozás közben értette meg saját valódi feladatát. El kell fogadnunk, hogy nem mindig a boldog, gondtalan, rózsaszín élethelyzetek adják meg a fejlődés és a megértés lehetőségét számunkra – magyarázta. 

A legszentebb ünnep 

Noha sokak a karácsonyt tartják a kereszténység legfőbb ün­­nepének, az valójában a húsvét, amely lezárja majd a nagyböjti időszakot. 

– A feltámadás a leghangsúlyosabb üzenete Istennek, amely a megváltásról és az élet értelméről szól. A karácsony valóban az egyik legszentebb titok ünnepe, amikor Isten megtestesült, emberré lett, sorsközösséget vállalt velünk. Ugyanakkor húsvétkor azt ünnepeljük, hogy Jézus legyőzte a halált, és feltámadt. Feltámadása után így köszöntötte tanítványait: „Békesség nektek!”. A történelem során ritkán bír olyan aktualitással ez a köszöntés, mint napjainkban. Jézusban a megváltást, a mennyország ígéretét, a feltámadás békéjét kaptuk meg, amely Isten legnagyobb ajándéka az emberiség számára – mondta Serfőző Levente.