Krakkóból, Sziléziai Szent Hedvig sírjából érkezik hamarosan

2022.02.06. 12:00

Újabb ereklyével gazdagodik a ruzsai templom

Hamarosan újabb lengyel ereklyével bővül a ruzsai Urunk Színeváltozása templom, ahol már két ereklyét őriznek. Negyela Zoltán plébános hamarosan Krakkóba utazik, hogy arról tárgyaljon az érsekkel, mikor nyitják fel Szent Hedvig sírját és emelik ki a ruzsai templom részére engedélyezett ereklyét.

Arany T. János

Fotó: Kuklis István

Szent Hedvig ereklyét adományoz Marek Jędraszewski krakkói érsek a ruzsa Urunk Színeváltozása templomnak. Erről január 13-án, levélben tájékoztatta a közösség tagjait a lengyel metropolita. Így már három ereklye lesz elhelyezve Ruzsán. Az ereklyét egy későbbi időpontban veszi át Negyela Zoltán plébános Krakkóban, ahol ünnepélyes keretek között nyitják fel Szent Hedvig sírját és emelik ki a templom részére engedélyezett ereklyét.

Négy a cél

– A hosszú távú célom, hogy négy lengyel ereklyénk lesz  lesz, aminek remélhetőleg van magyar vonatkozása is, de már folyik a tárgyalás Horvátországgal is, ahonnan egy Szent Eufémia ereklyét szeretnénk. Úgy néz ki, hogy az is összejön. Ahogy ezt megkapjuk, indítjuk is az igényt a következőre Lengyelországból – mondta a rá jellemző derűvel Negyela Zoltán plébános, akivel már egy korábbi cikkben megbeszéltük, hogy még gyerekként, a szabadkai Szent Teréz Székesegyházban ismerkedett meg az ereklyetisztelet fontosságával.

A pápai vérereklye és Szent Fausztina nővér csontereklyéje mellett egy harmadik ereklyét is őriznek a ruzsai templomban. Ez egy lemezdarab abból a katonai helikopterből, amelyről Szent II. János Pál pápa magyarországi látogatásakor apostoli áldását adta a magyar nemzetre. Fotók: Kuklis István

Régi és új kincsek

– Gyerekkoromban összeismerkedtem egy atyával, aki irányt mutatott a Szentírásból, mondván, hogy Jézus, aki jó atya, kincseiből régit és újat tud előmutatni, így fontos, hogy néha mi is visszatérjünk az alapokhoz – mesélte. Ezt most azzal egészítette ki, hogy ha mi nem elevenítjük fel, akkor elvesznek ezek a kincsek. – Ezek akkora kincsek voltak az egyház első századától kezdve egészen a második vatikáni zsinatig, ami a sejt szintjén határozta meg az egyházat. Jelenleg sajnos odáig jutottunk, hogy minden egyéb fontosabb, nem csak az egyházban, hanem a közéletben is, így háttérbe szorul az ereklyetisztelet és a vallásosság számos más eleme – hangsúlyozta a plébános.

II. János Pál, Fausztina és Hedvig

2018 októberében helyezték el a ruzsai Urunk Színeváltozása Templomban Szent II. János Pál pápa vérereklyéjét. 2019 március végén a ruzsai plébánia és a község vezetése Krakkóba zarándokolt, ahonnan Szent Fausztina nővér csontereklyéjével tért haza. Ezt 2019 augusztus közepén helyezték el a templomban. – Amikor kint voltunk Krakkóban és vettük át a Szent Fausztina ereklyét, a waweli székesegyház akkori plébánosa megmutatta Szent Hedvig sírját és említette, hogy utoljára a győri egyházmegye kapott ilyen ereklyét, méghozzá amikor kicserélték Szent László ereklyéjével. Ha jól tudom, az országban három darab van, és ide kerülne a negyedik – mesélte Negyela.

Negyela Zoltán ruzsai plébános gyerekkora óta rajong az ereklyékért. Azt mondta, ezek úgy megdobogtatták a szívét gyerekként, hogy elhatározta, amikor pap lesz, neki is vissza kell nyúlnia ezekhez a régi dolgokhoz. Forrás: Kuklis István

Felnyitják a szent sírját

A több mint két éve húzódó folyamat következő lépése február elején történik, amikor a ruzsai plébános ismét Krakkóba utazik. – Ennek van egy folyamata, írtunk a krakkói érseknek, a waweli plébánosnak. Amikor megvan az engedély, mint helyi plébános, az ő kötelessége, hogy felnyittassa Szent Hedvig sírját és kiemeljenek onnan egy darabot. Ez így lesz most is, február elején azért megyek ki Lengyelországban hogy az érsekkel egyeztessünk, hogy mikor lesz az ünnepélyes felnyitás, illetve, hogy mikor szeretnénk átvenni az ereklyét. Mi ezt augusztus vége felé tervezzük – árult el részleteket a hosszadalmas diplomáciai folyamatból a ruzsai plébános.

Az ereklyék nyomában

– Az a célom, hogy elinduljon a faluban egyfajta vallási megújulás. Fontos éreztetni azt, hogy a régi kincsekből valami újat tudunk elővenni. A hosszú távú célom pedig az, hogy szeretném, ha Csongrád-Csanád, esetleg Békés megyében alakulna egy összefogás, amelyben jegyeznénk ezeket az ereklyéket, illetve esetleg útvonalat alakítanánk ki közöttük az ereklyék nyomában címmel – tette hozzá Negyela Zoltán plébános.

Negyela Zoltán plébános: Jelenleg sajnos odáig jutottunk, hogy minden egyéb fontosabb, nem csak az egyházban, hanem a közéletben is, így háttérbe szorul az ereklyetisztelet és a vallásosság számos más eleme.

 

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!