Segítsen a baglyoknak, cserébe ők is segítenek

Ha nem akar patkányt, segítse a baglyokat! Ez is lehetne a jelszava egy kampánynak, ami bemutatja, hogyan lehetünk a városi környezetben is megélő baglyok segítségére, hogy nyugodtan költhessék ki a fiókáikat. Ezek a madarak, ahogy a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület rámutatott, kisrágcsálókkal táplálkoznak. Fiókáikat is ezekkel etetik, így biológiai módszerrel segítenek kordában tartani a városban élő egerek, patkányok populációját. Ez természetbarátabb megoldás, mint az emberre és háziállatokra is veszélyes mér­­gezett csalik kihelyezése. 

Tízből öt hazai bagolyfaj lakott területen is él, vagy ki­mondottan emberkövetőnek számít. A számokat nézve nem kérdés, miért nem mindegy, mennyi él területünkön ezekből a madarakból. Egy erdei fülesbagoly évente ezernél is több rágcsálót zsákmányol, a kisebb termetű bagolyfajok ezek mellett rengeteg kártevő rovart is elfogyasztanak. Fészket azonban nem tudnak építeni, és ha nem találnak megfelelő fészkelőhelyet, nem telepednek meg. Korhadt üregekre, vastag törzselágazással rendelkező idős fákra, gólya, egerészölyv vagy varjúfélék fészkére, nagy testű harkályok odúira van szükségük a költéshez. Egyes fajok a nyitott padlásokat kedvelik. 

Leggyakoribb baglyunk, az erdei fülesbagoly beköltözik az ágvillába kihelyezett vesszőkosárba, a fára, épületfalra rögzített, félig nyitott előoldalú vércseládákba. A leginkább em­berkövető gyöngybaglyot templomok toronysüvegébe, padlásokra telepített költőládákkal lehet megtelepedésre bírni, a macskabaglyot, kuvikot, füleskuvikot nagy méretű mesterséges odúkkal segíthetjük. Arra kell ügyelni, hogy a műfészkek­­be, mesterséges odúkba mindig kerüljön fészekanyagnak való hullott lomb, száraz fű vagy fa­forgács, ebbe alakítja ki a tojó a tojásoknak a fészekmélyedést. A műfészkek elkészítésével kapcsolatban értékes információkat találhatnak a bagolybarátok az MME honlapján.