Ínycsiklandó kovászos farsangi fánkot sütött Móni – Galéria

A Zákányszéki Művelődési Házban 2019-ben jött létre a főzőklub egy pályázati támogatásnak köszönhetően. Zombori Istvánné, a Zákányszéki Művelődési Ház vezetője el­mondta, az eredményes kezdeményezést a nagy sikerre való tekintettel a pályázat zárása után is folytatták. – A kovászból készült élelmiszerek közül több alkalommal készült kenyér, kalács, most pedig a fánk sütését sajátíthatták el a résztvevők. A főzőklubban fontos cél a hagyományos ételek megismerése és az egészséges életmód népszerűsítése. Az elkövetkező időszakot is ennek jegyében tervezzük. Lesz még kovászos kenyér, gluténmentes sütemény, valamint szezonális és helyi élelmiszerek felhasználásával egészséges és egyszerű ételek készítése – magyarázta az intézményvezető, majd átadta a terepet Vér Zoltánné Móninak.  

Nem akart kimaradni a jóból 

– Azért alakult ez így, mert érzékeny vagyok az élesztőre, beteg vagyok tőle. Kezdődött a kenyérsütéssel, majd a mindennapi főzésben is használni kezdtem a ko­­vászt. Szeretem a kelt tésztákat. Menet közben, utána­járva interneten, vagy ismerősök segítségével, akik régebb óta foglalkoznak kovásszal, alakítottam ki recepteket, hogy tudjak túrós lepényt, buktákat, fonott kalácsot csinálni és enni. Hogy ne maradjunk ki a fánkszezonból se, így készült most kovászos fánk, és ezt mutattam meg a többieknek – mesélte. 

Két hétig kísérletezett 

A főzőklub múlt pénteki találkozója előtt két héttel fogott neki Móni a kísérletezésnek, és nem kímélte magát és a családját sem, kétnaponta fánkot sütött. – Hol így, hol úgy, hol amúgy sikerült, egyik rosszabb volt, mint a másik. Folyamatosan módosítani kellett a hozzávalók arányát, de a család jól viselte – mondta nevetve. A hagyományos, élesztős és a kovászos fánk közti egyik lényeges különbség az idő. Az élesztős fánknak a dagasztás után szinte egy óra elég, és lehet sütni. – Annak könnyebb, lágyabb a tésztája. Ez a kovászos nehezebb, töményebb az állaga, sűrűbb – mutatta Móni. 

Több idő kell hozzá 

– A kovászosnál a kelesztési idő hosszú. A kovásszal készült tésztához neki kell készülni előző este. Ha reggel bedagasztom, mondjuk olyan hét óra körül, dél-egy óra körül fogom tudni kisütni. Hosszabb idő szükséges a kelesztéshez, ennyivel más a kovászos tésztából készült farsangi fánk – folytatta Móni, majd kiderült még egy gyomorkímélő csavar. Nem olajban süti, hanem mindent kókuszolajban készít el. Szerinte ettől nem olyan nehéz az étel, nem veszi úgy magába a tészta, és a lakás sincs tele olajszaggal. A kovászos farsangi fánk remekül sikerült, otthonról hozott házi lekvárokkal ízesítették a klubtagok, és nagyon gyorsan elfogyott az összes. 

Népszerű böjt előtti csemege

A fánk édes sütemény, amely általában kelt tésztából készül, porcukorral, lekvárral fogyasztjuk. Magyarországon a 19. század tájékán terjedt el, eredetéről számos teória létezik; a közismert legenda szerint Marie Antoinette francia királynéhez köthető az elterjedése, mások szerint pedig Bécsből származik. Magyarországon a fánk fogyasztása a farsanghoz kötődik: a farsangi fánk népszerű böjt előtti csemege, ekkor a keresztény hagyomá­nyok szerint érdemes minél több fánkot enni a falánk élvezetek megvonása előtt. A népi hiedelmek szerint a fánk a párkeresés egyik szimbóluma: a lányok egy-egy fánk ajándékba adásával jelezték a fiúknak szimpátiájukat. 

Levito Madre:Vér Zoltánné Móni az úgynevezett Levito Madre olasz fajta kovászt használta. Az olyan alapanyagokon kívül, mint a liszt és a víz, mézet és olívaolajat is tartalmaz. Használható kenyérhez, péksüteményekhez, épp úgy, mint a hagyományos kovászunk. Hátránya az idő, ugyanis 25 napig tart elkészíteni.