2021.12.09. 12:56
Novellaíró pályázatot hirdetett közösen a Szegedi Nemzeti Színház és a Faktor Terminál
Fiatalok és idősek írásait egyaránt várják a Faktor Terminál és a Szegedi Nemzeti Színház közös Szegedszombat című pályázatára, amelynek keretében a szegedi boszorkányperek legendájának feldolgozását tűzte célul Schermann Márta, Gimesi Dóra és Kállai Ákos. A beküldött pályaművekből az évad második felében hangjáték, színdarab és film is készül.
Fotó: Picasa
A Faktor Terminál alkotócsapat Schermann Márta rendező vezetésével évek óta szervez helytörténeti projekteket, amelyek keretében városok, városrészek történetét dolgozzák fel, vegyítve a dokumentum- és a fikciós színház elemeit. Ezek a munkaprogramok mindig a civil közönség bevonásával történnek.
A rendező legújabb célkitűzése a szegedi Boszorkánysziget legendájának feldolgozása, amelyhez alkotótársként Gimesi Dóra szegedi származású írónőt és Kállai Ákost, a Szegedi Nemzeti Színház drámapedagógusát kérte fel. A projekt lényege, hogy a szegedi boszorkányperek 1720-as évekbeli, történelmi dokumentumait a ma élő helybeliek emlékeivel, legendáival, történeteivel szövi össze.
– A pályázatra fiatal és idős városlakók novelláit egyaránt várjuk két kategóriában. Egyrészt lehet olyan művekkel pályázni, amelyek dokumentarista formában, történelmi kutatásokra és tényekre alapozva dolgozzák fel az eseményeket, de olyan írásokat is örömmel fogadunk, amelyek alapját családi legenda vagy személyes kötődés adja, sőt valós szereplőt megjelenítő, kitalált meséket is várunk. Másrészt pedig nagyon érdekel bennünket, hogy a régmúlt történeteknek vannak-e aktuális vonatkozásaik, így a pályázat másik kategóriájában napjaink boszorkányüldözésének témájában várunk műveket. Arra a kérdésre keressük a választ, hogy most mit jelenthet a boszorkányüldözés – részletezte Gimesi Dóra.
Az alkotócsapat tagjai jelenleg maguk is gőzerővel végzik a kutatást a Boszorkánysziget múltjára vonatkozóan. A lakossági pályaműveket december 18-ig várják a [email protected] e-mail-címre.
– A terv, hogy a beérkezett anyagokból egy olyan egybefüggő történetet szövünk, amelyből hangjátékot készítünk, amelynek szövegét szegediek mondják majd fel. Emellett színdarabot és filmet is készítünk majd, amelyekben a hajdani és a jelenkori szálak reflektálnak majd egymásra – magyarázta az írónő, aki kiemelte, szegediként felettébb izgalmas és szép kihívás számára ez a projekt, a sok-sok mozaikdarab, egyéni történet összeillesztése egy kollektív, városi történetté. – Szép és különleges cél szerintem, hogy egy kollektív alkotást hozunk létre, amelyet az egész város a magáénak érezhet.
Sok-sok hang és nézőpont jelenhet meg a téma kapcsán, ami talán a legfontosabb, hiszen a mai világból valahogy hiányzik, hogy sok irányból körüljárjunk egy-egy problémát. Aki hangosabban kiabál, rendszerint annak van igaza. A legjobban annak örülnék, ha azt lehetne az elkészült hangjáték, színházi előadás és film kapcsán kiírni, hogy író: Szeged város lakossága – mondta el lapunknak.