Kovács Anita szerint Kínában is lehet az amerikai álmot élni

Gyulán érettségizett, biológus szeretett volna lenni Kovács Anita, fel is vették a szegedi természettudományi karra, de olyan sok kémiájuk volt elsőben, hogy beleszeretett, és szakot váltott, ami egy év mínuszt jelentett.

– Másodévesen kezdtem az SZTE ÁOK Orvosi Vegytani Intézetben és az Avidin Kft.-nél tudományos diákköri munkába, mindkét helyen dolgozhattam. Egyetemistaként kellett a pénz, de még fontosabb volt, hogy korán kezdhettem a karrieremet

– emlékezett vissza.

Szerves kémiából írta a diplomadolgozatát, egyértelmű volt, hogy PhD-zni megy, a doktori is ennél a két intézetnél készült, két témavezetője is volt Puskás László és Tóth Gábor.

– Ez hét évet jelentett az életemből, de nemcsak a PhD-n dolgoztam, hanem több más témán is folyamatosan, plusz ott volt még az oktatás is. Mesterszakos hallgató ko­­rom óta tanítok, orvos- és fogorvostan-hallgatókat ok­­tattam orvosi kémiára, angolul és magyarul

– mondta.

Válasz Kínából

Az Avidin Kft.-nél volt az első klasszikus főállása 2019-ben, akkor már 10 éve dolgozott náluk. Ekkor szerezte meg a doktori fokozatot is, de már tudta, a végzés után szeretne elmenni külföldre.

– Három helyre adtam be pályázatot 2020 tavaszán, pont a pandémia kezdetén, Prágából és Abu-Dzabiból nem is válaszoltak, Kínából viszont igen. Két hét múlva be is hívtak online interjúra, egy próbatanítást kellett tartani. Utána 75 percet beszéltem a dékánnal, és a harmadik körben még ennyit a HR-esekkel – mondta a kezdetekről Anita.

Június végén alá is írták a szer­­ződést, ősszel kezdte a szemesz­tert. Ki­­jutni is nehéz volt, meghívólevél, munkavállalási engedély – két hónapon keresztül heti kétszer járt a kínai nagykövetségre, hogy minden papír rendben legyen. Szerinte Kínában a legnagyobb a bürokrácia a világon.

Karanténban

– Augusztus végén repültem ki 4 bőrönddel, hiszen nőből vagyok, sok pluszpénzbe került. Akkor már nem volt járvány Kínában, a szabályok viszont a legszigorúbbak a világon. Két hét karantén szállodában, egy az egyetemi szolgálati lakásomban. Online már a szállóból elkezdtem az oktatást, de csak 3 hét után mehettem be az egyetemre.

Vegyész- és biológushallgatókat tanított angol nyelven, hiszen ez egy fizetős amerikai egyetem, a Wenzhou-Kean University, a New Jersey-i székhelyű Kean Univer­sity Kínába kihelyezett tagozata. Most ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját, 3000 hallgatóval és 130 oktatóval, akik 32 országból érkeztek, Közép-Kelet-Európából ő az egyetlen. Azért vették fel, hogy szerves kémiát oktasson, de ősztől gyógyszerkémiát is tanít majd.

Pánik két covidos miatt

– Ha nem igyekszem, nem kutatok, fejlődöm, akkor nem hosszabbítanak velem, ott a Nobel-díjas is csak egy évre kap szerződést. Ezért a rektor segített a Kínai Tu­dományos Akadémia egyik kutatócsoportjába bekerülni. Ez egyszerre presztízs és lehetőség is a tanulásra

– mondta.

Fel kellett vennie 2 tanóráját vi­deóra, azt elküldeni Amerikába, ott bírálták el, hogy maradhat-e még egy évet. Sikerült, augusztus elején repül vissza, és 2 hét szállodai, egy hét „otthoni” karanténnal kezdődik az újabb tanév. Miért ez a szigorúság?

– Wenzhou 10 milliós város, most júniusban volt kettő covidos eset, ettől bepánikoltak. Volt olyan másik város Kínában, amelyik erre a két fertőzésre hi­vatkozva nem fogadott onnan la­­kosokat. Egy másik 10 milliós városban 112 esetet regisztráltak, ami apokalipszis, le is tesztelték az egész lakosságot – vázolta a helyzet komolyságát.

Verseny van

A Wenzhou-Kean Universityn világszinten is jó pénzt fizetnek, Anitának van olyan amerikai kol­­légája, aki lényegében csak a nagyobb jövedelem miatt ment Kínába. Az egyetem vezetőit az érdekli, hogy a félévente 6 millió forintnyi jüant befizető hallgatók kitűnő oktatást kapjanak. Aki nem jó oktató és nem elég sikeres kutató, annak kiteszik a szűrét.

Félév végén a diákok névtelenül kitöltenek egy értékelő ívet a kurzusról és az oktatóról, és az egyetem keményen figyelembe veszi a hallgatók véleményét.

– Én 5-ből 4,5-öt értem el, ez bőven elég volt a hosszabbításhoz. Egyetemünk célja, hogy az alap- és mesterképzésen megszerzett tudással a világ legjobb egyetemeire is képesek legyenek bejutni a hallgatók, ha tovább akarnak tanulni

– mondta Anita, és hozzátette, tudatosan építkeznek, szerinte már Kína a vezető hatalom a világon, és ez ott érződik is.

Kínában elképzelhetetlen az olyan hosszú online oktatás, mint nálunk. Ott összesen egy félév volt ilyen, 2020 tavasza, a szülők a pénzükért megkövetelik a jelenléti oktatást. Cserébe viszont nagy a szigorúság.

Napi hőmérsékletmérés

– PCR-teszt csak egy volt, amikor érkeztem, de egész tanévben minden reggel hőmérsékletmérés van, mielőtt bárki belép a campusra, és tilos látogatókat fogadni kívülről. Még a helyi diáknak is a 200 hektáros campuson kell laknia, nem rohangálhat haza hetente az anyjához.

Anitát a kínai akadémián megbízták egy bizonyos anyag szintetizálásával, amihez kellett neki egy műszer, ami 60 millió forintról indul. Mivel az intézet új, ilyen műszerük éppen nem volt, de a kedvéért megvették, így azon dolgozhat.

– Kína nagyon sokat invesztál tudományba, számos pályázatot ír ki, és külön gondolnak a náluk élő, dolgozó külföldi kutatókra, vagyis ránk. Itthonról vittem a saját témámat, így az Avidin Kft.-vel továbbra is megvan a tudományos együttműködés. Azt akarják, hogy te, külföldi Kínáért dolgozz, ezért meg is tesznek mindent. Kicsit beleszerettem az országba, szerintem Kínában is lehet az amerikai álmot élni. Nagyképűen hangzik, de ott azt mondják, két ország létezik ma a világon, Kína és az USA – mondta Anita.

Presztízs és pénz

Kovács Anita még 2015-ben, máig egyetlen közép-kelet-európaiként nyert az Amerikai Kémiai Társaságtól Future Leaders in Chemistry díjat. Több ezer jelentkezőből választották ki, miután a pályázat az egész világnak szólt. Ennek köszönhetően 2 hetet tölthetett Amerikában, konferencián és továbbképzésen vett részt. Mindent fizettek, plusz 1000 dollár költőpénzt is kapott. Az utóbbi összegről azt mondja, mai fizetése mellett már nevetségesnek hangzik, de akkor nagyon örült neki. És persze itt is fontosabb volt a presztízs a pénznél.