Gigabírságot kapott Szeged

A szegedi önkormányzatot 35 millió forintra, a kivitelezőt pedig 20 millió forintra büntette meg jogerős döntésében a Közbeszerzési Hatóság, amiért rossz minőségben és nem az előírásoknak megfelelően építették meg több százmillió forintos támogatásból a Szeged és Sándorfalva közötti kerékpárút egyik szakaszát.

Erről a határozat múlt pénteken jelent meg a hatóság honlapján. A terjedelmes dokumentumban 36 oldalon keresztül sorolják, hogy hol hibázott a Botka László vezette városháza.

Tízmilliók a felelőtlenség miatt

Az első és a legfontosabb probléma az volt, hogy az ajánlatkérő, azaz a város egyértelmű előírásokkal meghatározta a kerékpárút műszaki paramétereit. Ezek között pontosan előírta a kerékpárút alaprétegének vastagságát, amelyet mind a felhívásban, mind az egyéb közbeszerzési dokumentumokban egységesen 15 centiméterben rögzített. Ráadásul a műszaki dokumentációban kizárólag egy általános utalás szerepel a minőség-ellenőrzés műszaki irányelveire. Ebben pedig a nyertes ajánlattevőre bízták a minőség-ellenőrzést.

A közbeszerzési dokumentumokban nem szerepelt az előírt vastagság ellenőrzésére semmilyen mérési kötelezettség, mérési módszer, elfogadható tűréshatár. Azaz a kerékpárút minőségét jelentősen meghatározó műszaki paraméter, tehát az útalap vastagságának vizsgálatát nem határozták meg egyértelműen, ami a „megvalósításával kapcsolatos bizonytalanságot eredményezett” – olvasható a dokumentumban.

Beleírták, nem annyi lett

Ennek nagyjából az a lényege, hogy a városháza által összeállított közbeszerzési dokumentumok nem biztosították az alaprétegre egyértelműen előírt 15 centiméteres vastagságot, vagyis az elvárt minőséget.

A baj pedig meg is történt, ugyanis a kerékpárút két szelvényében nem érte el a beépített aszfaltréteg vastagsága a megfelelő értéket. Ezért a hatóság szerint nem lett volna szabad kifizetni a teljes összeget, mert – ahogy fogalmaznak – a teljesítés nem volt szerződésszerű. Ráadásul amikor kiderült, hogy rossz a kivitelezés, módosították a szerződést az ajánlattevő javára. Ez pedig törvénysértés.

Súlyos törvénysértés

A döntőbizottságnak abban nem volt mérlegelési lehetősége, hogy bírságot szabjon-e ki. Amikor az összegről döntöttek, figyelembe vették a jogsértés súlyát, ezért szabtak ki magas összeget. Szerintük a város a közbeszerzési eljárás nem megfelelő előkészítésével veszélyeztette a közpénzekkel való hatékony és felelős gazdálkodást. Azt is figyelembe vették, hogy a jogsértés utólag nem reparálható, valamint hogy támogatásból épült.

A kerékpárút megépítését nagy csinnadrattával jelentette be Botka László tavaly májusban. Akkor azt mondták, hogy a kerékpárút két és fél méter széles lesz, félméteres padkát építenek mellé, és a nyomvonal mentén a zöldterület rendezését is tartalmazza a projekt.

Vizes volt a talaj

Szeged uniós pénzt nyert a beruházásra, nem is keveset. Első körben úgy volt, hogy 374 millió 585 ezer forintba kerül, de kiderült, hogy a talaj nagyon vizes, amelyet kezelni kellett. Így végül kicsivel több, mint 413 millió forintot költöttek egy bicikliútra, amelyről gyakorlatilag már az átadáskor kiderült, hogy hemzseg a hibáktól.

Pedig kellenének jó bringautak

A Magyar Kerékpárosklub az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával készített egy felmérést a magyarországi kerékpárosokról. Megmérték, hogy a régiók felnőtt lakosságából mennyien közlekednek elsősorban kerékpárral. Ezt a sort a Dél-Alföld régió nyerte 34 százalékos kerékpáros aránnyal, utána az Észak-Alföld következik 30-cal, és a Nyu­gat-Dunántúl lett a harmadik 20 százalékos aránnyal. Észak-Magyarország és az Észak-Dunántúl 14-14 százalékot ért el, a Dél-Dunántúl 13 százalékkal maradt le. Az elsősorban kerékpárral közlekedők aránya a Közép-Magyarország régióban a legalacsonyabb, mindössze nyolc százalék. Ebből tehát kiderül, hogy a megyei jogú városok közül jó eséllyel Szegeden van a legtöbb bicikli és kerékpáros, akik szeretnének jó minőségű utakon közlekedni.