Már 5 millió lángost sütött

A kisteleki főtér szomszédságá­ban évtizedek óta működik a lán­­gosozó. Az épület régen ÁFÉSZ-tulajdon volt, a felújítás után magánkézbe került. A lángosozó azonban túlélt minden változást, a kis ablak mögött pedig Nagy János immár 24. éve szintén az állandóságot képviseli.

– Amikor 1996-ban elment, aki addig a lángosokat sütötte, úgy döntöttem, hogy átveszem tőle ezt a munkát. Addig is a vendéglátásban dolgoztam, de már untam a felszolgálást. És bár nem is szeretem ezt az ételt, úgy döntöttem, erre váltok – mesélte. Nagy János korábban nem is tudott lángost sütni – de hamar megtanulta. A recept kolléganője nagymamájától származik, de szerinte az igazi titok abban rejlik, hogy a szeretet is bele van gyúrva a tésztába. Úgy számolja, az eltelt több mint két évtizedben közel 5 millió lángost sütött. Mindennap hajnal 3-kor kel, 4 órakor pedig már a kis üzletben van, hiszen a napi 50 kiló tésztát kézzel keveri ki, és idő kell ahhoz is, hogy megkeljen.

– Nyitvatartási időben szinte folyamatosan jönnek a vevők – mesélte a férfi. – Van olyan vendégem is, aki mindennap itt eszik nálam. Azt gondolom, ezt otthon nem lehet igazán jól megcsinálni, hiszen hatalmas edény kell ahhoz, hogy a szép formájú lángos úszni tudjon az olajban.

Nagy János viszont otthonában nemhogy lángost nem süt, saját bevallása szerint még a konyha környékére sem megy. – Ha a család lángosozni akar, jöjjenek ide – nevetett. Kemény munka ez, főleg annak, aki szívvel-lélekkel csinálja. – Húsz éve nem nyaraltam, egyedül vasárnaponként pihenek. Ez legalább olyan megterhelő, mint nyáron a körülmények, hiszen 50 fokosra is felmelegszik a helyiség. Klímázni pedig nem lehet, hiszen az tönkretenné a kelt tésztát. De nem bántam meg, hogy ezt választottam – mondta a 61 éves lángossütő, aki egyedül a kora miatt gondolkodik mostmár gyakrabban arról, mikor hagyja abba a lángossütést.

– Azért pár évig még biztosan itt leszek. Remélem, addigra azt is megtalálom, aki átveszi majd tőlem a boltot.