Honnan ered a Medárd legenda és honnan van a negyven nap?

Nyáron az ember konferenciákra utazik és közben kezébe kerülnek külföldi újságok. Ezekhez az áruk miatt Magyarországon ritkán jutok hozzá, szóval egy csomót szoktam mindig hazahozni a repülőről. Így került véletlenül hozzám a The Times (UK) 2010. július 15-i száma, amelyből megtudhattam, hogy éppen ez a szám volt a 70000. Vagyis ez az újság 1785-től kezdve napjainkig folyamatosan megjelent és ennyi idő óta a világon a legtöbb, 70000 számot ért meg. Fel is vették a Guiness rekordok közé! Igaz, közben elszámolták egyszer, és 1944-ben egymás után 23 szám jelent meg úgy, hogy mindegyikre 49950. szám volt írva, amíg sikerült kiigazítani a tévedést. Az elmúlt lapszámok be is vannak scannelve és online kereshető mindegyik az archívumban, sajnos csak előfizetési díjért.

E kis kerülő után egy másik érdekes írásra bukkantam a Daily Express ugyancsak 2010. július 15.-i számában. Ez arról tudósít, hogy az Egysült Királyságban július 15.-én ünneplik Szent Swithin (régiesen Swithun) napját. Ha ezen a napon esik az eső, akkor további negyven napig lehet rá számítani. St. Swithin angol püspök volt Winchesterben és a fennmaradt évkönyvek szerint 862. július 2-án halt meg. A püspök szent életű, jámbor ember volt, halála előtt meghagyta társainak, hogy ne a katedrálisban temessék el, hanem annak az udvarán: "ubi et pedibus praetereuntium et stillicidiis ex alto rorantibus esset obnoxius" (hogy az arra járók lába, és a mennyből aláhulló édes eső szabadon érhesse a sírját). Ez így is történt. Mígnem, 971. július 15.-én a szerzetesen mégis úgy döntöttek, hogy a püspök nem nyugodhat kint az udvaron és kiásták a sírt, a hamvakat pedig bevitték a templomba. A temetés napján hatalmas eső volt, és negyven napig tartott. Úgy tartják azért, mert a szerzetesek nem vették figyelembe a püspök kérését.

Az angol mondóka ezzel kapcsolatban így szól:
St Swithun's day if thou dost rain
For forty days it will remain
St Swithun's day if thou be fair
For forty days 'twill rain nae mare

Érdekes felfigyelni arra, hogy az, amit mi június 8.-án Medárdkor mondunk, az az Egyesült Királyságban júlis 15.-én van. A helyes magyarázat erre valószínűleg a Wikipedián olvasható. Tehát a 40 nap egy legenda csupán, ami talán a XII. században keletkezett. Utólag ragasztotta hozzá a jószándékú néphit.

A jelenség oka valószínűleg az, hogy a mérsékelt éghajlati övben uralkodó nyugati szelek folyamatosan hoznak az Atlanti-óceán felől esőt a kontinensre, egészen addig, amíg nyáron a délről (Afrika felől) érkező meleg feláramlás nem blokkolja ezt. A fordulónapot egyébként az európai kontinensen különböző időpontokhoz kapcsolják. Francaországban St. Medárd (Jún. 8.) vagy St. Gervase és St. Protais (jún. 19.); Flandráiban St. Godelieve (Júl. 6.); Németországban a Hétalvók napjához (Jún. 27.); az Egyesült Királyságban St. Swithin napjához (Júl. 15.). A megfigyelés valószínűleg ennél régebbi és a római korban keletkezett.

St. Swithin legendája ugyanakkor a ma emberének is szolgál tanulsággal. Érdekes megfigyelni, hogy ezer éve milyen jól meg tudott békélni egy idős ember a sorsával, bele tudott törődni egészsége romlásába, végső soron a halálba. Nem járkált hetente másik orvoshoz vizsgáltatni magát, mindig újabb gyógyszereket felíratni.

Dr. Alexin Zoltán