2010.04.20. 11:55
Vulkánkitörés
Az ufók voltak? Titkos tudományos/katonai kísérlet, a közelgő világvége jele? A sátán vagy éppen az Úr sújtott le Európára figyelmeztetésképpen? Vagy talán a Lost tévésorozat évadzárójának reklámja tartja karanténban Európát? Hasonló kérdésekkel találkoztam az elmúlt napokban az izlandi Eyjafjallajökull vulkán kitörése kapcsán. Mik is a valós kérdések, és főleg vannak-e megnyugtató válaszok, magyarázatok egy ilyen vulkánkitörés kapcsán?
Miért éppen Izland? Miért éppen az Eyjafjallajökull? Mi van a vulkán alatt?
A több mint 80 000 km hosszú, óceáni aljzatokat behálózó óceánközépi hátságokat rendkívül aktív magmatizmus jellemzi: ezek mentén tör felszínre a Föld jelenlegi vulkáni termékeinek kb. 85%-a (évente mintegy 18 km3 láva és 3 km3 piroklasztikus anyag). Izlandon az Észak-Atlanti-hátság egy része a felszínen látható. Ennek oka, hogy a hasadékvölgy alatt egy forró pont (hot spot) is található. A forró pont szolgáltatta azt a plussz lávát, amely évmilliók során a tengerszint fölé emelte a szigetet. Az Eyjafjallajökull gleccser, és környéke ennek a tektonikailag aktív területnek a része. Az Eyjafjallajökull közvetlen szomszédságában található a jóval félelmetesebb Katla vulkán is. A Katla Izland egyik legaktívabb tűzhányója, amely jóval nagyobb mennyiségű vulkáni hamut bocsát a levegőbe, mint az Eyjafjallajökull, másrészt működéséhez pusztító iszapár (jökulhlaup) is kapcsolódik, mégpedig a kitörés kezdete után már néhány órával. Az Eyjafjallajökull-Katla kapcsolat azon alapul, hogy a jelenleg aktív tűzhányó két korábbi kitörése együtt járt a Katla kitörésével. 1612-ben egyszerre tört ki a két vulkán, míg az Eyjafjallajökull 1821-as kitöréséhez a Katla két évvel később csatlakozott. A Katla az elmúlt 1000 évben több mint 20 alkalommal tört ki. Legutolsó kitörése 1918 októberében volt, amikor mintegy 1 km3 mennyiségű vulkáni anyagot juttatott a felszínre. Összehasonlításként, az Eyjafjallajökull ennek kb. csak tizedét produkálta legutóbbi kitörései során. A Katlának 1955-ben és 1999-ben voltak kisebb jég alatti kitörései.
Az Eyjafjallajökull és Katla alatt egy viszonylag bonyolult magmatározó rendszer alakul ki. Az Eyjafjallajökull alá 1994 és 1999 között felnyomult magmalencsékből végül 2010 márciusában tört felszínre a bazaltos láva, látványos lávaszökőkútak, lávafüggönyök formájában. Később a központi kráter felé nyomult tovább fel a bazaltos olvadék, ahol keveredett egy nagyobb szilícium-dioxid tartalmú kőzetolvadékkal, ami létrehozta a jelenlegi vulkáni működés andezit magmáját.
Mi is a vulkánkitörés, mi a vulkáni hamu?
Az 5-6 km magasságba felemelkedő sűrű hamufelhő kitörés oka a forró magma és víz találkozása, amit freatomagmás kitörésnek nevezünk. Az ilyen típusú vulkánkitörések (szerencsére) nem tartanak nagyon hosszú ideig. Azonban ebben az esetben az idő nagyon relatív fogalom. Amikor az Eyjafjallajökull kitört a múltban, akkor a kitörések 1-2 évig is eltartottak. Ez azt jelenti, hogy ha csökken is a vulkáni működés intenzitása, akkor is várhatóak újabb kitörések. Kérdés, hogy mindezekre az eseményekre hogyan reagál a Katla? A vulkáni hamu összetétele, mint már írtam andezites. Ez a bazaltnál magasabb SiO2-tartalmú láva hajlamosabb a hevesebb robbanásos kitörésre!
A vulkáni hamuszemcsék robbanásos kitörés során keletkeznek, amikor a magma néhány 10 mikrométer nagyságú darabokra szakad szét. Ezek az olvadékcseppek a levegővel érintkezve hirtelen kőzetüveggé dermednek.
Mit tehet a vulkanológus? Jóslás vagy előrejelzés? Meddig tarthat ez a kitörés?
A vulkanológus (geológus) értelmezései (jóslatai) megfigyeléseken alapulnak. Sajnos ebben az esetben kevés az adat. Az Eyjafjallajökull legutóbbi kitörése 1821-ben volt, ezt megelőzően pedig már bizonytalanok az adatok. Az 1821-es kitörés viszonylag szerény erősségű volt. A robbanásos kitörések néhány napig tartottak. A környéken sűrű hamueső esett. Az intenzívebb kitörést követően egészen 1822 nyaráig a vulkáni működés erőssége lanyhult. 1822 júniusától augusztus elejéig, azaz közel egy hónapon keresztül azonban újabb, erősebb robbanásos kitörések következtek, aminek vulkáni hamuanyaga jelentős területeket borított be Izlandon. Augusztustól decemberig megint egy nyugodtabb időszak következett. A kérdés az, hogy a mostani működés mennyire lesz hasonló a közel 200 évvel ezelőttihez? Másrészt nagyon fontos, hogy vajon az Eyjafjallajökull ismét elindítja-e a Katla vulkáni működését? Ezekre a kérdésekre azonban a tudomány mai állása szerint nem adható egyértelmű válasz!
Milyen következményei lehetnek egy ilyen típusú kitörésnek?
A vulkán szűkebb környezetének mezőgazdasági területein óriási károk keletkezhetnek. Az állatok elpusztulhatnak, aminek egyik oka a vulkáni működés során felszínre kerülő jelentős mennyiségű fluor. A fluor a csontokat támadja, ami halálos kimenetelű lehet. A másik veszélyforrást a vulkán előterében lezúduló hatalmas iszapos áradatok (jökullhlaup) jelentik. A levegőbe kerülő vulkáni hamu (kőzetüveg) nagy mennyiségben való belégzése a légutakat és a tüdőt roncsolja, asztmás megbetegedést okozhat. Továbbá, okozhat bőrirritációt, szembántalmakat stb. Ez a veszély azonban, alapvetően szintén a vulkáni kitörés közvetlen környezetében jelentkezik. Ami a vulkán tágabb környezetét illeti: fontos kérdés a légtérbe kerülő gázok koncentrációja Előzetes adatok szerint napi 3 000 tonna kén-dioxid került a levegőbe, a HF mennyisége pedig naponta 30 tonna volt. Ezek az értékek azonban változnak a vulkáni működés jellegének megváltozásával. Fontos tényező a klimatikus hatás. Ez a vulkáni hamutól független. A többször emlegetett hőmérsékletcsökkenést alapvetően a sztratoszférába jutó kén-dioxid mennyisége határozza meg. A sztratoszférába jutó kén-dioxid a vízgőzzel reagálva kénsav aeroszolokká, azaz nagyon-nagyon pici szemcsékké alakul. Ez az, ami visszaveri a napsugarakat és néhány éven át tartó globális hőmérséklet-csökkenést is okozhat. Mindezek figyelembe vételével, az egyéb gazdasági károkat leszámítva, Magyarországon a vulkánkitörés közvetlen egészséget károsító hatásaival szerencsére nem kell számolnunk.
Mi a megoldás, fel lehet-e készülni egy ilyen típusú vulkán kitörésre?
Vagyis a kérdés igazából nem az, hogy meddig lesz zárva Európa légtere, hanem az, hogy meddig tart egy ilyen vulkáni kitörés, milyen a szélirány és a technikai fejlesztések mikor teszik lehetővé, például ilyen körülmények között is, a biztonságos repülést? Egy biztos, fel kell készülnünk akár egy hosszabb vulkáni működésre is. Amit mi most katasztrófaként élünk meg az a Föld természetes „életmódjához" tartozik, ha ez időnként számunkra bonyodalmakat okoz is. Az egyén vagy Európa gazdasága számára egy törölt repülőgép járatnak, vagy néhány nap bevétel kiesésnek is kellemetlen következményei vannak. Azonban a már említett geológiai idő perspektívájából nézve a dolgokat egy vulkán működési ciklusában egy nap vagy 100 év ugyan azt jelenti. El kell fogadnunk, hogy a Föld belső folyamatai a nem szabályozható kategóriába tartoznak és meg kell tanulnunk újra együtt élni a természeti „katasztrófákkal"!
PalMol
