Családokat költöztettek ki a bérlakásokból

Hiányzó radiátorok, gázóra, gáztűzhely, kiszerelve a gázkazán és a vízmelegítő belseje, bűz és omló mennyezet fogadta a végrehajtót, az önkormányzat, a közterület felügyelet és a városi szolgáltató munkatársait egy Deák Ferenc utcai szociális bérlakásnál. Több éves peres eljárás végére került pont a héten, rendőrségi kényszer kilakoltatás nélkül. Mint arról korábban beszámoltunk, a 450 önkormányzati tulajdonú lakásban élő családok egy részének tartozása meghaladja a két hónapot és a 24 millió forintot. Két esetben kilakoltatásra is sor került, mert a lakók nem fizették ki a felhalmozódott hátralékot és sem vették figyelembe a bíróság ítéletét. Mindkét esetben a kényszer kilakoltatás időpontja előtt egy nappal önként kiköltöztek a bérlők és leadták a kulcsokat a végrehajtónak.

Az önkormányzat visszavette Deák Ferenc utcai szociális bérlakását.
- Nagyon ritka a kilakoltatás, végső esetben fordulunk bírósághoz, az önkormányzat próbál más megoldást keresni a tartozások kezelésére – mondta lapunknak Csányiné Bakró Nagy Vera osztályvezető. A bérlakásokat kezelő városi szolgáltató kft. adatai szerint július végén 24,7 millió forinttal tartoztak a bérlők és azóta tovább nőtt az összeg. A hátralékok egy része behajthatatlan, mivel a bérlőnek nincs tulajdona és jövedelme sem. Indokolt esetben a képviselő-testület szociális bizottsága dönthet a tartozás mérsékléséről vagy elengedéséről.

A cikk elején bemutatott ingatlan is a segítő szándéknak köszönhetően, az ott lakók védelmében került árverés útján az önkormányzat tulajdonába. - A Deák utcai ingatlanra jelzáloghitelt vett fel a tulajdonos, amit nem tudott törleszteni, ezért a takarékszövetkezet árverésre bocsátotta. Az önkormányzat, hogy a lakók ne kerüljenek az utcára, élt elővásárlási jogával, 2007-ben megvette a házat és azt szociális lakásként bérbe adta a volt tulajdonosoknak. A 93 négyzetméteres ingatlan 22 ezer forintos havi bérleti díját azonban nem fizették, ezért az önkormányzat 2009-ben felszólítást küldött a közel félmilliós tartozás rendezése érdekében. Valamennyit be is fizettek a bérlők, de tovább nőtt a hátralék és ezért az önkormányzat még az év őszén felmondta a bérleti szerződést a nem fizető lakókkal. Mivel nem költöztek ki, a város bírósághoz fordult, amely kötelezte a kiköltözésre a bérlőket. Azonban akkor sem hagyták el a házat és már a végrehajtónál folytatódott az ügy. A több éves pereskedés után végül idén szeptember 10-re tűzték ki a kényszer kilakoltatást, rendőri közreműködésre azonban nem került sor, ugyanis a bérlők előző napon átadták az ingatlan kulcsait a végrehajtónak. A ház átvételekor derül ki, milyen állapotot hagytak maguk után az ott élők. A gyors helyszíni felmérés szerint legalább 1-1,5 millió forintba kerül újra lakhatóvá tenni. Szerződés szerint beköltözhető állapotban kapták meg és ugyanolyan állapotban kötelesek visszaadni azt a kezelőnek. A felújítás költsége a fenntartó városi szolgáltatót terheli, a cég a befolyó lakbérekből fizethetne, amennyiben nem tartoznának neki 25 millió forinttal a bérlők. Így még nem lehet tudni, mikor tudja az önkormányzat ismét kiutalni a házat egy rászoruló családnak. A lista pedig hosszú, a szociális bizottság adatai szerint jelenleg mintegy 170 igénylőt tartanak nyilván, közülük 80 szerepel sürgősségi listán.

A másik kilakoltatási ügy egy Mátyás király utcai bérlakásban élő három gyermekes családot érintett, akik szintén több százezer forint hátralékot halmoztak fel, annak ellenére, hogy 90 százalékos lakbértámogatást kaptak. Velük szemben a szomszédok is többször panaszt tettek összeférhetetlen viselkedés miatt, ezért döntött az önkormányzat a bérleti viszony felmondásáról. Esetükben 2011-ben indult jogi eljárás, melyben tavaly mondta ki a bíróság az ítéletét és azt követően kérte az önkormányzat a végrehajtást, végül idén augusztus elején hagyták el a lakást. Mint Bakró nagy Vera elmondta, utána az apa felhívta őt telefonon mondván, hogy most indul a gyerekekkel és vonat alá ugrik. Az osztályvezető azonnal a rendőrség segítségét kérte, akik megállapították, hogy az apa fenyegetése nem valós.

Az osztályvezető hangsúlyozta, hogy a többség tudomásul veszi a bérleti szerződés felmondását és önként kiköltözik. - Nagyobb számban vannak olyanok, akik nem tartják karban a lakást, ezért romlik folyamatosan azok állapota. A szociális bérlakások fenntartása ráfizetéses az önkormányzat számára, ennek ellenére a város ezen a módon is segíteni kívánja rászorulókat. Mindenképpen megoldást kell találni a bérlakásrendszer problémáira – tette hozzá az osztályvezető.
A lakbérhátralékok beszedésére tavaly albizottság jött létre, a bizottság beszámolóját szeptemberi ülésén tárgyalja a képviselő-testület.