Kanyargós lépcsőn mentünk fel a szegedi víztoronyba - A magasból egészen más tájékozódni

– Nézd! Ott az Anna Fürdő! Onnan jöttünk – mutatta Szatmári László barátnőjének, Szabó Ágnesnek a várost fentről, a szegedi Szent István téri víztorony tetejéről. Szombaton látogatható volt az egyik legidősebb, még ma is működő, vasbeton víztorony. A másodéves egyetemisták nem szegediek, itt tanulnak, tesztelték tájékozódási képességüket: a tornyot körbejárva próbálták kitalálni, hol van Felsőváros, rácsodálkoztak, milyen jól látható az egyik algyői „olajtorony" lángja.

– Borzasztó nehéz innen fentről tájékozódni – állapította meg Ágnes. A közösségszervezőnek tanuló egyetemista elmondta: azt hitték, hogy csak vízzel kapcsolatos kiállítást fognak itt látni, de fizikával, csillagászattal foglalkozó kiállítást és maketteket is nézegethettünk, illetve régi iratokba olvashattunk bele. László programtervező informatikusnak tanul, de megtudtuk tőle, mindkettőjüket érdekli a fizika. – Ezek a makettek élőben érdekesek, egész más, mint könyvekben, fotókon – tette hozzá.

Szeged szabad királyi város 1903. áprilisában pályázatot hirdetett egy 1000 köbméteres víztorony előállítására. A nyertes a Zielinski Szilárd-féle pályamű lett. Zielinski mind a víztorony tartórendszerét, mind a tárolómedencét vasbeton szerkezettel oldotta meg, mellyel megelőzte korát, hisz hazánkban ekkor még nem létezett működő vasbeton víztorony. A víztorony és benne a víztartály az ebben az időszakban kiépülő “állandó vízmű" meghatározó láncszemét képezte.

A szecessziós homlokzat Korb Flóris munkája. A munka 1904 végére készült el, azóta üzemel. Az 1900-as évek végére a tartályon és a víztorony tartószerkezetén súlyos meghibásodások keletkeztek – 2005-2006-ig felújították.

A Szent István téri víztorony megvalósítása bravúros vállalkozás volt. A növekvő vízigény kielégítésére a város vezetése magas- és alacsonynyomású vízvezetéki csőhálózat kiépítését határozta el. Ennek részét képezte a három fabéléses artézi kút által táplált víztorony. A Magyar Királyi Országos Vízépítési Igazgatóság Közegészségi Mérnöki Osztálya kijelölte a vízvezetéki csőhálózat nyomvonalát, mellyel Szeged város vízellátásában egy új fejezet nyílt a fejlődés irányában.

A víztoronyban megtekinthető kiállítás a szikvíz készítésének rejtelmeibe is beavatja a látogatót. Sőt, korabeli iparosok hirdetései olvashatók. A szódavíz tulajdonképpen nyomás alatt lévő szénsavas ital. Szikvíznek olyan terméket neveznek hazánkban, amit szifonfejes palackba, vagy speciális fejjel ellátott szikvizes ballonba töltenek. Szomjoltó ital, illetve fröccs-adalék. Magyarországon Jedlik Ányos dolgozta ki a gyártását. Mesterséges savanyúvizek címmel jelent meg tudományos értekezése 1829-ben, amelyben leírta magát az eljárást. 2013-ban a szikvíz bekerült a Magyar Értéktárba. A szikvíz szó egy félreértésből ered: a szódavíz készítéséhez felhasznált szénsavat tévesen a sziksóval azonosították. A 20. század második felében megjelentek a fémből készült palackok (szifonok), amelyekben a szén-dioxidot és a nyomást a rászerelhető patron tartalma szolgáltatja.