A megújuló energia a jövő, de még távoli: még mindig sokan fűtenek fával, brikettel és szénnel

– Mára kizárólag fával fűtünk, mert jobban megéri, mint gázzal – mondja karjában egy csöppséggel Ocskó Barbara főállású nevelőszülő, aki körül még két kisebb gyermek tízóraizik. A szegedi, Kecskés-telepi családi házban méretes vegyes tüzelésű kazán biztosítja a fűtéshez használt meleg vizet, és reggelre is marad benne annyi parázs, hogy ne kelljen naponta újra begyújtani. – Bent van a gáz is, működőképes a turbókazán, de most már csak vésztartalék – mondja a háziasszony, hozzátéve, a tüzépi árnál olcsóbban tudnak fához jutni.

Például úgy, hogy párja gyakran vállal kertrendezést, benne fanyeséssel vagy -kivágással, onnan származik a tűzrevaló jó része, és idő is van bőven kiszárítani.

Környezetünket leghatékonyabban akkor óvjuk, ha megújuló energiaforrásból tudunk fűteni, ám mind a hőszivattyús, mind a napelemmel kombinált elektromos fűtés sokmilliós befektetést igényel, hogy utána takarékoskodhassunk. Fenntarthatóság szempontjából praktikus, ha kombináljuk a megújuló energiát és a fosszilis tüzelőanyagokat – így kevésbé függünk a szolgáltatóktól, miközben a rezsit is csökkenteni tudjuk.

A tudatos fűtés elterjedése hosszú folyamat, csak lassan alakulnak át a hazai szokások. Még mindig túl sok a kazán és a cserépkályha, így adódik a kérdés, ebben melyik energiahordozó a legjobb megoldás? A szilárd tüzelésű kazánok előnye, hogy többféle fűtőanyaggal is üzemeltethetjük azokat, a fát, a brikettet és a szenet is el tudják égetni. Természetesen ezek fűtőértéke között vannak eltérések – a fatüzelésnél nagyon fontos, hogy mennyire vizesek a hasábok.

Kémények országa. Fotó: Frank Yvette

Az újHÁZ Centrum szakemberei a fabrikettet ajánlják, ennek csupán 8 százalék körüli a nedvességtartalma. Jóval magasabb a fűtőértéke a fánál – és kevésbé terheli környezetünket, így fenntarthatósági szempontból is jó választás lenne. Hátránya, hogy a fánál drágább, így egységnyi fűtőértékének a költsége is magasabb – cserébe viszont környezet- és felhasználóbarát. Ennél még többe kerül, ha szénnel fűtünk, amely hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint a fabrikett, de használata nem igazán hatékony – és koszol is rendesen.

Az újHÁZ Centrum egyik tagjánál, a szegedi Bodrogi Baunál mindenfajta tüzelőanyagot találunk, a bejáratnál mindjárt kétféle kiszerelésű kalodás fa tornyosul. A pénztárak mögött szénből, illetve fából készült brikett kínálja magát, vevőbarát kiszerelésben. 

A barnaszénből készült német brikett ára 25 kilós csomagban 2199 forint, fűtőértéke 20 megajoule kilogrammonként. A bükkfából és „egyéb alapanyagból" összeállt másik brikett ára és súlya is ugyanaz, 

a fűtőérték a felirat szerint kisebb, 17–19 megajoule kilogrammonként. A szén látszik, csak kötegelve van, a fabrikettet azonban kibontja a kedvünkért Terhes Csaba műszakvezető. – Elfogy, mielőtt kiszakadna zsák – mondja, miközben kicsomagolja. 

Harminc kilónként zsákolják a szenet a Bodrogi Baunál. Fotó: Frank Yvette

Hátul, az udvarban óriási szén- és fakészletekkel találkozhat a vevő. – Van, aki utánfutóval jön a szénért, de egyre népszerűbb a 30 kilós zsákos kiszerelés, ilyet szállítunk például a MÁV bakterházaiba is – mondja a műszakvezető. A ledvicei dió barnaszén tonnája 57 ezer forint, a 30 kilós zsákot 2000-ért adják, a sziléziai feketeszén drágább, 78 ezer tonnája és 2700 forint zsákja.

Van kalodás fa is bőven. Arra a laikus kérdésre, miszerint megázik, azt a választ kapjuk, hogy ilyenkorra már annyira zártak a pórusok, hogy nem nagyon tud bejutni a 2017 őszén érkezett fába a víz. Minőségi fával fűteni ma már nem feltétlenül olcsóbb, mint ha gázzal tennénk, ám ha bizonytalan forrásból szerezzük be a nemrégiben kivágott és még természetesen nedves fát, akkor még könnyen lehet az olcsóból drága megoldás. A Bodrogi Baunál a 8-9 mázsás, cser-, tölgy- és bükkfát tartalmazó kaloda ára 45-46 ezer forint, attól függően, hogyan csomagolták.

A hőszigetelésben jártas Knauf Insulation szerint közel 800 ezer család szénnel, fával, rosszabb esetben hulladékok elégetésével fűti energiapazarló otthonát. Megfelelő szigeteléssel csökkenthető lenne az energiaigény, ezzel a szállópor-koncentráció is 40-50 százalékkal alacsonyabb lenne. – A minden évben megjelenő szmog a bizonyítéka annak, hogy a szigetelés nemcsak energiahatékonysági, de szociális és egészségügyi kérdés is – mondta Kanyuk László, a cég szigetelési szakértője. Ha egy családiház-tulajdonos csak annyit tesz, hogy szigetelőanyagot terít végig háza padlásán, már azzal 25 százalékos energia- és költségmegtakarítást érhet el.