Ki vezesse az egyetemet? Megnéztük a rektorjelöltek nyilvános pályázatait

December 4-én felkerültek a Szegedi Tudományegyetem honlapjára a rektorjelöltek pályázatai. Megírtuk, hárman indulnak a rektori székért: Gulyás László, a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar 52 éves professzora, Máté-Tóth András, az SZTE BTK Vallástudományi Tanszékének 60 éves alapító professzora és vezetője, valamint Rovó László, az SZTE Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika 52 éves tanszékvezető egyetemi tanára. A professzorok 26–51 oldalon adtak helyzetértékelést és írták le, mit szeretnének megvalósítani rektorként. A terjedelmi korlátok miatt röviden összefoglaltuk a pályázatokat.

Gulyás László

Gulyás László szerint a szegedi egyetem lomhán követi a külső környezet gyors változásait, és úgy véli, nem az események követőjeként kellene viselkednie, hanem azok alakítójaként. Ezért szerinte

a dinamizmus, az innováció és a proaktivitás

jelszavak mentén kell rövid és hosszú távú stratégiákat kidolgozni és megvalósítani. Szerinte ha nem ezt az utat választja az egyetem, akkor nem tudja megőrizni az oktatásban és kutatásban eddig megszerzett pozícióit, és vissza fog esni.

Gulyás szerint az SZTE jelenleg rendkívül széttöredezett struktúrában folytatja tevékenységét. A belső integráció folyamata évekkel ezelőtt leállt. Azt írta, az integráció jegyében annak idején a szegedi felsőoktatási intézményeket összetolták, megszületett 12 kar, húztak föléjük egy közös tetőt, de a válaszfalak lebontása azóta sem történt meg.

Problémaként említi, hogy a PhD-fokozatot megszerző hallgatók egy részét státusz hiányában nem tudja megtartani az egyetem. Miközben az SZTE-n – teljesítményértékelés hiányában – vannak potyautas oktatók. Gulyás többek között ösztönzés- és karriermenedzsment-rendszert építene ki az egyetemen.

Máté-Tóth András

Máté-Tóth András többek között olyan egyetemet szeretne, amely színvonalas tudomány-

művelésről és oktatásról ismert szerte a világon, ahol

a vezetés szolgálatot jelent, és ahol érzékenyek a kisebbségekre, a kiszolgáltatott helyzetben lévőkre.

Máté-Tóth megkülönböztetett szerepet szánna az egyetem pontosabb és öntudatosabb profilmeghatározásának, a kiemelten sikeres kutatási és képzési területek erősítésének és az egyetemen belüli hangsúlyok tisztázásának.

Szerinte az oktatás módszertanát még inkább a kor igényeihez kell igazítani.

Olyan képzési, továbbképzési, minőségbiztosító és fejlesztő rendszereket kell alkalmazni, amelyek az oktatókat arra sarkallják, hogy a legmagasabb színvonalon tanítsanak. Felerősítené a hallgatói visszajelzések rendszerességét. A bürokráciát egyszerűsítené és hatékonyabbá tenné informatikai fejlesztésekkel. Az egyetem költségvetési hiányát elsősorban a piaci bevételek növelésével ellensúlyozná. Máté-Tóth létrehozná a rektori teamet és a társrektori pozíciót, amit az orvostudományi kar prominense töltene be.

Rovó László

Rovó László szerint a legjobb diákokért, a legkiválóbb professzorokért és a kutatási támogatásokért folyó versenyben hátrányba került az utóbbi években a Szegedi Tudományegyetem. Úgy véli, a hallgatói létszámot – figyelembe véve a régió demográfiai adottságait – csak régión túli és külföldi hallgatók fogadásával lehet növelni. Szerinte az SZTE-n a mostani 3200-ról 5000-re növelhető a külföldi hallgatók száma 2020-ig.

Rektorként alapvető feladatomnak tekinteném a bevételek növelését mind a működtetés, mind a beruházások stabil finanszírozása érdekében.

Megjegyzi, a 2011-ben bekövetkezett megszorításokat az egyetem még nem tudta kiheverni. A tavalyi adatok és az idei év 1–8. havi adatai is jelentős hiányt mutatnak, amit a pályázati bevételek nem tudnak módosítani, mivel a pályázati források nem a működés finanszírozását biztosítják.

Rovó László egyik fontos célja, hogy 2022-ig 15-20 százalékkal növelje a magyar, 30-40 százalékkal pedig a külföldi hallgatók számát. A rektorjelölt a kurzustartalmat a munkaerőpiaci felhasználáshoz igazítaná, erősítené a képzések gyakorlatorientáltságát, és újabb kutatóintézményekkel működne együtt.