Őseink nyomában: családfakutatás mindenkinek

A genealógia vagy származástan a nemzetségek, családok történetét, leszármazási rendjét vizsgáló történeti segédtudomány. Elsősorban a történelemtudomány, a helytörténet és a néprajz alkalmazza, de az orvostudományban is fontos szerepe van, például az öröklődő betegségek tanulmányozásában.

Régen az isteni leszármazást, az uralkodódinasztiákhoz tartozást és a nemesi származást igazolták – hitelesen vagy hamisítva – a családfakutatásokkal, -vezetésekkel. Manapság azonban már bárki megbízhat egy szakembert vagy ezzel foglalkozó céget az ősei felkutatásával – vagy ami a legjobb: saját maga kezdheti el felmenői és rokonsága történetét kibogozni. Mert bár a családját senki sem választhatja meg, de a hobbiját annál inkább. Ezt a hobbit pedig a történészek és a pszichológusok is szívesen javasolják mindenkinek.

Klub alakult Szegeden

Hiánypótló, civil kezdeményezésként indult el februárban a Családfakutatók Társasága Szeged nevű klub Honti Katalin újságíró kezdeményezésére és Tóth Tamás temetőkutató szakmai vezetésével. – Régóta foglalkoztam családfakutatással, és több ismerősöm megkérdezte, hogy megcsinálnám-e a családfájukat. Persze ez nem így megy, de arra gondoltam, hogy csinálhatnánk egy klubot országos mintára, ahol az emberek segítséget kaphatnak a kutatásban – mondta Katalin. A társaságnak megalakulásakor a Szegedi Zsidó Hitközség adott helyet a könyvtárában, Lednitzky Andrásnak, a hitközség vezetőjének és Ábrahám Vera könyvtárosnak köszönhetően. Idővel ezt is kinőtték, így a Somogyi-könyvtárba helyezte át a székhelyét a klub, ahol havonta egyszer találkoznak a tagok.

Három generáció a népes balástyai Bitó családból, amely az 1200-as évekig talált már felmenőket. Bitó János (középen) a nyolcvanadik születésnapjára kapta a kidolgozott családfát.  Fotó: Borbola Lilla

– A foglalkozásokon átbeszéljük, hogy ki hol akadt el, illetve szakemberek tartanak előadásokat. Bár többségünk nyugdíjas, bárkit szívesen látunk – mondta Honti Katalin, aki már jelentős eredményeket ért el a családkutatásban: apai ágon 4000, míg anyai ágon 2500 tagot tudott már elhelyezni a hatalmas papíríveken ábrázolt családfáján.

A klubban egyébként vannak, akik könyvben már kiadták a családfájukat, de olyanok is, akik teljesen kezdők: mint például a szintén nyugdíjas Kócsó Antal.

– Februárban csatlakoztam, és óriási élmény volt, amikor Tóth Tamás segítségével egy perc alatt rákerestünk az anyai nagymamámékra. Egyelőre még nem jutottam messzebb, de sokat tanultam, és jó a társaság is, jó kis közösségi élmény ez nekem – mondta a férfi. – Folytatni akarom a kutatást, mert érdemes keresni, hogy tudjuk, honnan jöttünk. Az őseink értékeit is látni, hogy mi az, amit tettek, és amiről nem tudtunk, és mi az, amit ebből meg lehet osztani és közkinccsé lehet tenni – fejtette ki Kócsó Antal.

1. Legidősebb élő rokon

2. Anyakönyvek

3. Temetők (a síremlékeken is sok adatot találhatunk)

4. Internet (a mormon gyűjtések, más adatbázisok)

5. Korabeli újságok, archívumok (ezekben a házasságkötésekről, születésekről, halálozásokról találhatunk adatokat)

6. Családi bibliák (régen ezekbe is bejegyezték egy gyermek születését)

7. Már kiadott családfakönyvek, amelyekben kapcsolódási pontokat találhatunk

A kutatás menete

– Mindig a legidősebb élő rokonnál kezdjük a kutatást – mondta első jótanácsként Tóth Tamás. Ezután következnek az anyakönyvek: az államiakat a megyei levéltárakban találhatjuk, de érdemes az egyházi anyakönyveket is felkeresni a plébániákon. Itt előfordulhat, hogy fizetni kell egy-egy adatért. A szakértők javasolják, hogy egy ilyen betekintésnél írjunk ki minden adatot, mert jól jöhet még később, például névegyezés esetén, mert olyankor a keresztszülők neve vagy a házszám is segíthet. Hiányos adatok esetén a temetők is „aranybányák" lehetnek: számos információ olvasható le a síremlékekről.

Kócsó Antal a közösség miatt is kedveli a szegedi klubot. Fotó: Borbola Lilla

 Érdemes kutakodni a mormon egyház gyűjteményében is: a hatvanas évektől vallási okokból elkezdték összegyűjteni mindenféle felekezet anyakönyvi adatait, amelyeket lefotóztak és mikrofilmeken tároltak. Ezek többsége ma már elérhető az interneten, digitalizált formában. Csakúgy mint számtalan más adatbázis és családfakészítő alkalmazás – fizetősök és ingyenesek egyaránt.

Azért nem érdemes ellustulni Tóth Tamás szerint: a temetőkutató mindenkit arra biztat, hogy ne csak az internetes forrásokra támaszkodjon, hanem személyesen is menjen el a levéltárakba és a többi helyszínre. Az biztosabb és pontosabb. – Főleg a nyugdíjasoknak ajánlom, akiknek könnyebbséget jelent, hogy ingyenesen utazhatnak – mondta a szakértő.

Trauma és újraépített nagycsalád

Az internet és a közösségi oldalak ettől függetlenül sok lehetőséget rejtenek: Ács Péter, a szegedi társaság egyik családfakutatója például a facebookos kapcsolattartás és keresés módjait mutatta be a Somogyi-könyvtár klubtalálkozóján a többieknek. Közös Facebook-csoportot is létrehozott a társaság számára.

A távközlési szakembernek nagyapja írt levelet születésekor. Később ez a levél sarkallta arra, hogy feltárja családja történetét. – 1933-ban nagy trauma érte a családot: a Vajdaságból hirtelen, néhány óra alatt kitelepítették a nagyapámékat. Ezután egy ideig az akkori kor menekültjeiként éltek Budapesten – osztotta meg Ács Péter a történetüket. A kutatásban egészen az 1700-as évekig jutott már vissza, azonban nem csak ez jelentette számára a legnagyobb élményt. – Közel kétszáz, még élő rokon nyomára bukkantam. A Facebookon létrehoztam egy csoportot, amiben már hetvenen vagyunk a tágabb családból, és folyamatosan tartjuk a kapcsolatot – mondta. Elmesélte, hogy volt olyan rokona, aki a kutatásának köszönhetően tanult meg magyar származású horvátként Amerikában magyarul.

Honti Katalin (balról) tapasztalt családfakutató: apai ágon 4000, anyai ágon 2500 tagot talált eddig.

Fotó: Borbola Lilla

– A nagyszüleink idejében a testvérek között napi kapcsolat volt, de ez a következő nemzedékeknél szétzilálódott. Most újra próbálunk értelmet adni a családfánknak. Ez egy nagyon kellemes időtöltés, de messze több annál, mint szórakozás. Belemegy az ember olyan dolgokba, amikor már látja, hogy kötelezettségei vannak – például segítségnyújtásban, egyéb dolgokban. Szóval ez jóval többet jelent számomra, mint egy hobbi – avatott be Ács Péter.

A Kovácsoknak, Tóthoknak és Szabóknak a legnehezebb a dolguk a gyakori névegyezések miatt – ilyenkor az anyakönyvek indexei és a pluszadatok segíthetnek. Gyakoriak még a „K", „B", „S" kezdetű vezetéknevek is. Ritkának számítanak azonban a magánhangzós nevek, főleg az „E", „O", „I", „U" kezdetűek.

Jót tesz a kutatás a léleknek

 Traumák feldolgozását, biztonságérzetet és közösségi élményt is hozhat magával a családfakutatás. Fiatalkorban több információval kezdhetjük, idősebb korban viszont az elmagányosodás ellen segíthet sokat ez a hobbi.

 – Nem hiszem, hogy traumaként kell megélni, ha valaki valami kellemetlen információt talál, például hogy náci bérenc volt valamelyik felmenője – kezdte Benák-Tömöri Judit klinikai szakpszichológus. – Bármit is találunk, az segíthet megérteni a családunkat, ezáltal a megbocsátásban is előrébb viheti az embert, ha épp arra van szükség – folytatta.

Tóth Tamás temetőkutató szerint érdemes a sírok között is szétnézni, ha hiányzik egy-egy adat. Fotó: Borbola Lilla

Bár a szűk család már megadja jó esetben a valahová tartozás érzését, sokaknak mégis hiányozhat mindez, főleg azoknak, akiknek nincs családjuk. Az ilyen esetekben a családfakutatás és a gyökerek megtalálása biztonságérzetet adhat.

A pszichológus rámutatott, hogy mindezek mellett az újabb, még elő rokonok felfedezése új kapcsolatok kialakítását teszi lehetővé. Mindez segíthet az elmagányosodás leküzdésében, ami főleg az időseket érinti. – Bizonyos kor felett már sok haláleset történik az ember környezetében. Mindez új kapcsolatok kialakításával némileg ellensúlyozható – fejtette ki Benák-Tömöri Judit. Az olyan kutatóklubok, mint a szegedi, közösségi élményként is értékesek, ráadásul új célok, ingerek adódnak, és új értelmet nyerhet a szabadidő eltöltése is.

 Arra azért érdemes felkészülni, hogy a valóság könnyen eltérhet a tudatunkban kialakult rokonságképtől – hívják fel a figyelmet a szakértők.

Családunk a történelemben

Nemcsak egyéni szempontból lehet fontos és érdekes a családfakutatás eredménye, hanem politika-, társadalom- és helytörténeti értéke is van. Az elv: minél többen kutatnak, annál jobb.

A felmenők és a rokonok kutatása során nem csak az adott család számára fontos információkat találhatnak a családfakutatók. Munkájuknak fontos szerepe van a történelemtudományi kutatásokban is. Egy-egy megtalált információ képet adhat az adott település és korszak gazdasági, társadalmi és politikai életéről is.

– Egy család anyagi és társadalmi helyzete nagyban meghatározhatja, hogy mennyi dokumentum maradt fenn utánuk. Ha egyszerű munkás vagy paraszti származásúak voltak, akkor nehezebb széles körű családfát megrajzolni, ezek többnyire sematikusak lesznek – kezdte Tóth István, a Móra Ferenc Múzeum Helytörténeti és Irodalmi Osztályának vezetője.

A történész elmondta: a vagyonosabb, magasabb társadalmi pozíciót betöltő családok esetében nagyobb eséllyel lehet iratanyagokat, levelezéseket találni, vagy esetleg tagságokról feljegyzést. Utóbbiak a legszínesebbek: politikai, egyházi tagságtól kezdve szabadkőműves vagy alkoholellenes egyletekig széles skálát fedezhetnek fel a családfakutatók. Ezek alapján megtudhatjuk, hogy milyen vallási, politikai élet és civil szerveződések voltak az adott korban, pontosabb társadalmi képet kapva az időszakról.

 Vannak fordított esetek is: amikor nem a családtörténet egészíti ki a történelmet, hanem a felkutatott bizonyítékok döntenek meg családi szájhagyományokat – Péter László irodalomtörténész például a Kotányi család után kutatott. A családi szájhagyomány szerint a nevet a császár adományozta nekik a nagy szegedi árvíz idején nyújtott segítségükért, szolgálataikért. A valóság azonban egyszerűbb volt: csak magyarosították a családnevet, amire 1867-től engedélyt lehetett kapni – mesélte az osztályvezető történész. Hozzátette: a foglalkozások terén is gyakoriak a meglepetések a családkutatások során.

Bármit is talál az ember a keresés közben, könnyen lehet, hogy történelmi szempontból is érdekes az eredmény. – Minél több családnak van meg a története, annál pontosabb az adott település helytörténete, és annál könnyebb történelmi kutatásokat végezni – biztat mindenkit a kutatásra Tóth István.

A családfakutatás az emberi emlékezet korlátjain is átlép, megőrizve az utókornak egy-egy személy létezését. Jan Assmann vallástörténész és egyiptológus szerint az úgynevezett nemzedéki emlékezet körülbelül 80 évet, azaz három-négy generációt képes átfogni: ezután már történelemmé csupaszul a felmenőink kora, elveszik a személyes kapcsolódás egy-egy történelmi eseménnyel kapcsolatban.