50 éves vezetékeken folyik az ivóvíz: csak Csongrádon félmilliárd forintba kerülne a hálózat felújítása

Válságos a vízközművek állapota az országban a Kiemelt Közszolgáltatások Főosztályának jelentése szerint. Csongrád megyében is több tízmilliárd forintra lenne szükség a régi vízvezetékek kiváltásához.

– Csak a víztorony felújítása százmillió forint – mondta Bedő Tamás. Csongrád polgármestere szerint a negyvenéves víztorony statikailag nem bírja már sokáig, de a hálózat cseréje is elkerülhetetlen.

Vízvezetéket szerelnek a szegedi Szilléri sugárúton tervezett körforgalom építése előtt.

Fotó: Karnok Csaba

Ötvenéves vezetékeken folyik az ivóvíz

Többször írtunk lapunkban is arról, hogy a városban az ivóvízminőséget javító program befejeződött, de a régi hálózaton átfolyó ivóvíz mégis büdös maradt.

A 2015 végéig befejeződő ivóvízminőség-javító programok pályázatain ugyan rengeteg pénzt nyertek a települések az új technológiára, amely az Unió kifogásolta szennyeződéseket kiszűri, de a hálózat rekonstrukciójára ebből a pénzből legfeljebb a beruházás összegének húsz százalékát költhették el.

A hálózatok azonban az egész megyében legalább ötven-hatvan évesek, szakértők szerint ezek nagy része azbesztcementből, műanyagból készült még a hatvanas években, mostanra mindet le kellene cserélni.

A kormány háttérintézményének jelentése szerint az egész szektorból háromezer milliárd forint hiányzik, ezért válságos a szektor fenntarthatósága, működtethetősége és finanszírozása. Ha nem lesz valahonnan pénz, szétrohad a rendszer. A jelentésből, amelyet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium készíttetett, az is kiderül, hogy a pénzhiányhoz a közműadó bevezetése és a rezsicsökkentés vezetett.

Beszakadt a járda egy vízcső meghibásodása miatt a szegedi Szilléri sugárúton.

Fotó: Karnok Csaba

Nincs pénz

– Megbíztunk egy szakértőt, hogy mérje fel, készítsen terveket a hálózat rekonstrukciójára. – Bedő Tamás csongrádi polgármester nem látja a forrást, amiből a felmérések becsülte öt-hatszázmillió forint megérkezne.

Csongrádon még februárban tört ki a balhé amiatt, hogy a drága ivóvízminőség-javító program elkészülte ellenére csak rosszabb lett a víz. Akkor derült ki, hogy az új technológia működik, de a hálózatot nem lehet mosatni, megváltozott a vezetékekben a vízirány, így szükség lenne nemcsak a csövek cseréjére, de tisztítóelemeket, aknákat is kellene építeni.

– Erre a szolgáltató Alföldvíz Zrt.-nek nincs pénze, mivel például közműadót is kell fizetnie a nyomott lakossági vízdíjak mellett. – Bedő szerint viszont az önkormányzat mint tulajdonos sem képes kigazdálkodni a szükséges pénzt abból a nagyjából 12 millió forintból, amit a vízmű fizet nekik bérleti díjként.

Van, ahol vezeték van, víz nincs

– Lajtos kocsin hordjuk a vizet – mondta Széll Csaba. Nagytőke polgármestere azt látja teljesen abszurdnak, hogy a faluban lecserélték a csöveket, elkészült az új, korszerű hálózat, de mégsem folyhat át rajta a szentesi vízbázisról a víz, ahova rá van kötve, mert nincs rá engedély. Most lajtos kocsin hordják a vizet a faluba, de nem Szentesről, hanem Csongrádról.

Csongrádon a kék színű közkifolyók szinte eltűntek, de a helyiek szívesen isznak az artézi vizet adó kutakból. Van, aki nem is fogyaszt csapvizet, csak ebben a vízben bízik. Fotó: Králik Emese

Szakértők szerint az ötvenes-hatvanas években lefektetett hálózatokat már ki kellene cserélni, de van egy másik gond is: jelentősen csökkent az ivóvízfogyasztás, a nyolcvanas évekhez képest feleannyi vizet iszunk a vezetékekből, így, főként a nyári időszakban, pang a víz a csövekben, könnyen elszaporodhatnak a baktériumok, ezért sűrűn kell mosatni. Ez utóbbi miatt szűkíteni is kellene a csövek átmérőjét az olcsóbb működtetés érdekében.

Az Alföldvíz Zrt. azért is van nehéz helyzetben, mert a falvakban is szolgáltat, amelyekben kevés a fogyasztó, de a vezetékek hossza nagy, így minimális díjbevételük van, miközben a közműadóval megspékelt költségeik óriásiak.

Alföldvíz: Harmincéves elmaradás

Megkerestük a Csongrád megye legtöbb településén szolgáltató Alföldvíz Zrt.-t, a cég 2014-ben vette át az addig az önkormányzatok működtetésében lévő vízműveket. A szolgáltató most azt írta szerkesztőségünknek, hogy harmincéves elmaradás van, a lakosság által fizetett díjakból nem lehetett alapot képezni a felújításokra.

A 2011-es víziközműtörvény szerint a bérleti díjakat csak rekonstrukciós feladatokra lehet fordítani, ráadásul gördülő fejlesztési terveket kell készíteni a felújítására. Ezek végrehajtása folyamatos, illetve a lezajlott víziközmű-beruházások is tartalmaztak rekonstrukciós részeket. Ezek azonban nem elegendők a lemaradás behozásához, Csongrád megyében több tízmilliárdos költséget jelent.

A Szegedi Vízműtől, amelynek francia tulajdonosa van már lassan két évtizede, választ nem kaptunk lapzártánkig. A vízmű tulajdonáért azonban továbbra is az önkormányzat felel, annak a tulajdonjogát nem adták át, csak a szolgáltatást végzi a francia. Kósa Jánostól, az önkormányzat városüzemeltetési irodájának osztályvezetőjétől úgy tudjuk, hogy évente 1,6 milliárd forintos vízügyi építési alapot képeznek, ebből költenek rekonstrukcióra és fejlesztésekre. A jelentés a szegedi önkormányzathoz is eljutott, véleményezték is azt.

A szegedi vízszolgáltatást végző cég azonban az alapból minden évben költ a hálózatra, így Szegedre nem igaz az, hogy harmincéves lemaradásban van.