Megúszta a csonkítást a könyvtári Népszabadság

„Népünk vérével bizonyította, hogy rendületlenül támogatja a kormánynak a szovjet erők teljes kivonására irányuló követelését! Nem akarunk tovább függőséget! Nem akarjuk, hogy hadszíntérré váljon az ország! Minden becsületes hazafihoz szólunk! Fogjunk össze a magyar függetlenség, a magyar szabadság diadaláért!" – zárta 1956. november elsején rádióbeszédét Kádár János, aki akkor a második Nagy Imre-kormány államminisztere volt. A szöveget másnap első számában közölte az újonnan alapított napilap, a Népszabadság.

Ez hamarosan kínossá vált a politikusnak, ezért a közgyűjteményekben őrzött példányokból 1957-ben „szakemberek" vágták ki a Kádár-beszédet. Erre [namelink name="Zöldi László"] újságíró, sajtótörténész hívja fel a figyelmet Médianapló című, 2002 óta mindennap vezetett blogjában, amely a hazai média eseményeit tárgyalja. A Népszabadság kiadásának október 8-i felfüggesztéséről és az azt követő fejleményekről is leírta az interneten, amit fontosnak tartott.

Horváth Mihály a Somogyi-könyvtárban bekötve őrzött, sértetlen Népszabadságot mutatja. Fotó: Karnok Csaba

Amikor a minap [namelink name="Kósa Lajos"], a Fidesz frakcióvezetője az állampárti Népszabadságot úgy temette, hogy Hitlerék Völkischer Beobachter című újságjához hasonlította, a sajtótörténész arra emlékeztetett, hogy a Népszabadságot hatvan éve a Szabad Nép ellenében alapították Nagy Imre környezetében dolgozó újságírók. Az alapító főszerkesztőt, Haraszti Sándort a forradalom után hat évre ítélték.

Az, hogy az újság a Kádár-rendszerben szorosan együtt élt az MSZMP-vel, nem vitás, de csak arról az időszakról megítélni a lapot nem fair. Zöldi a Kádár-beszédet a hetvenes években, Szeged-Szőregen, Péter László irodalomtörténésznél látta, neki van ilyen csonkítatlan Népszabadsága.

Ám valahogy a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtárban bekötve őrzött Népszabadság is sértetlen maradt. [namelink name="Horváth Mihály"] könyvtáros mutatta meg nekünk most az első példányt, amelyről nem lehet tudni, hogyan úszta meg az utólagos cenzúrát. Bár aki annak idején bekötötte a következő számokkal együtt, nagyon durván levágta a lapok szélét. Mihály szerint erre a kötetre ráfér a javítás.

Nem csak azért szolgál rá erre, mert a hatvanéves lapról most múlt időben szokás írni. Azért is, mert akik Kádár Jánosról tanulnak, biztosan kíváncsiak erre a nyilatkozatra. Egy közvélemény-kutatás szerint 2008-ban a megkérdezettek 62 százaléka úgy gondolta, a második világháború és a rendszerváltás között volt a legboldogabb a magyarok élete. A Kádár-nosztalgiával így vagy úgy, próbált kezdeni valamit minden politikai párt az elmúlt huszonhat évben.

Téma volt ez a mostani ünnepen is. Kádár gyilkos, kollaboráns és hazaáruló – ez volt október 22-én Szentesen [namelink name="Lázár János"] Miniszterelnökséget vezető miniszter ünnepi beszédének leghangsúlyosabb állítása. Aznap este a vásárhelyi fáklyás felvonuláson táblát vittek, amelyen ez állt: „Kádár János gyilkos! 389 kivégzett mártír".