Ferencszállást beszorították, és úgy maradt

– A mi házunk Ferencszálláson van, a főutcán, de a föld alatta Kiszomborhoz tartozik. Úgy tudom, hivatalosan tanyán lakunk – magyarázza a nem szokványos birtokviszonyokat Dinnyés Józsefné. Hozzáteszi, ebből nekik még nem származott hátrányuk, a ferencszállási polgármesteri hivatalhoz bármikor fordulhatnak, segítséget kapnak.

A 188 éve létező anomália miatt a közberuházások komplikáltak lehetnek. Ha Ferencszállás kerékpárutat akar építeni a község teljes hosszában, össze kell fognia Kiszomborral és Klárafalvával, különben nem megy. Ez most így is történik, de azért, mert a három községet összekötő bicikliút-építést terveznek.

A ház Ferencszállás szélén áll. Azt már Jani János ferencszállási polgármestertől halljuk, hogy községüknek ezen a felén Dinnyés Józsefnéék házával együtt még kettő tartozik közigazgatásilag a szomszédos Kiszomborhoz, amelynek lakott területe egyébként 6 kilométerre található. Ferencszállás másik oldalán viszont öt ház Klárafalva közigazgatási területén áll. – Be vagyunk szorítva, mert északról a Maros, délről pedig Deszk közigazgatási határa nyúlik be – mondja Jani János. – Így a közmunkaprogramban mi önkormányzati földet nem tudunk művelni, mert egy talpalatnyi sincs. Legföljebb a focipályát tudnánk bevetni krumplival, mert most nincs csapat.

Ferencszálláson 605-en laknak, a közigazgatási terület 5,79 négyzetkilométer. A szomszédos Klárafalva 9,10 négyzetkilométeres, ott 462-en élnek.

Azt, hogy ez így alakult, az alapítás körüli viszonyokra lehet visszavezetni. Kiszombortól Szőregig a terület tulajdonosa az eredetileg Krassó vármegye területéről származó Gerliczy család volt. Ferencszállás helyét az egykori térképek Kukutyin pusztának nevezték, 1810–1814 körül itt dohányszárító pajták álltak. A Gerliczy család kertész – zömmel dohánykertész – családoknak mért ki itt parcellákat az országút mellett, a birtokviszonyok a földesúr szándéka szerint alakultak így. Ferencszállást 1828-ban báró Gerliczy Ferenc alapította, az ő nevét viseli a település. A szocializmus idején volt közigazgatási reform, de ezt a helyzetet nem tartották annyira fontosnak, hogy rendezzék.