Közel hozták a Holdat és a Jupitert

A legnagyobb űrből származó veszélyt a Földre nézve az aszteroidák és az üstökösök esetleges becsapódása jelenti. A szakemberek ezeket az objektumokat nehezen veszik észre. A második a rangsorban a napkitörés, ami az elektromos berendezések tönkretételével okozhatna katasztrófát a bolygónkon. A lista ezzel véget is ért: nincs több reális űrből érkező veszély. Szupernóvára például évmilliókig nincs esély a közelünkben: egyetlen csillag sem fog felrobbanni a csillagászati „közeljövőben".

Megtelt élettel péntek este a Szegedi Csillagvizsgáló: egyetemisták, nyugdíjasok, baráti társaságok és kisgyermekes családok is eljöttek, hogy közelebbről pillanthassák meg az első negyedben lévő Holdat vagy a Jupitert és gyűrűit. [namelink name="Szávics Iván"] feleségével és két gyermekével érkezett a rendezvényre.

– Mi az élményre mentünk a gyerekek miatt, azaz hogy a távcsőbe nézve láthassanak egy sokkal „nagyobb" Holdat – mondta az apuka, aki érdeklődik az amatőr csillagászat iránt. Számításai bejöttek, mert gyermekei, Zalán és Dominika a távcsövezést tartotta a legjobb programnak a nyílt napon. Előadások és szabadtéri bemutató is várta az érdeklődőket, még egy plüss Plútóért is harcba lehetett szállni egy kvíz kitöltésével.

Mint megtudtuk, Szegeden foglalkoznak a nemrégiben felfedezett gravitációs hullámok tanulmányozásával és a pulzáló változó csillagok kutatásával is. A legnagyobb felfedezést azonban a szupernóvák terén érték el a város csillagászai. Az úgynevezett IA típusú szupernóvák keletkezésének vizsgálatával a szakemberek pontosítani tudtak a kozmikus távolságmérésen.

Péntek 13. Sok érdeklődő ellátogatott a Szegedi Csillagvizsgálóba a csillagászat napján.

Fotók: Orosz Tímea

A szegediek egyébként a mátrai Piszketetőre járnak kutatni: mint [namelink name="Barna Barnabás"], a Szegedi Tudományegyetem doktoranduszhallgatója elmondta: a helyi távcsövek kora és a város fényszennyezése miatt itt nem lehet pontos tudományos kutatást végezni, ezért elutaznak, illetve külföldi programokba dolgoznak be a szegedi szakemberek mérési adatokért cserébe. A szegedi csillagvizsgáló inkább csak a bemutatás és a tanulás lehetőségét szolgálja: persze ha az anyagi okok és a talajmozgás miatt egyáltalán megmarad a következő években. A rendezvény belépőjegyeinek árát éppen ezért a fenntartásra költik a szervezők.

Az elmúlt időszakban a gravitációs hullámok felfedezésén kívül a csillagászok világszerte az exobolygók területén érték el a legnagyobb eredményt: már több mint háromezer, a naprendszerünkön kívüli bolygót ismernek a tudósok. Emellett a naprendszerünkben lévő törpebolygó, a Ceres „világító" fehér foltjairól nemrégiben kiderül: sólerakódás okozza a különleges látványt. A legfrissebb hírek között szerepel az ez év januárjában tett bejelentés, miszerint a tudósok modellezés alapján feltételezik, hogy létezik egy kilencedik bolygó is a naprendszerünkben – megpillantani azonban még nem sikerült a feltételezett objektumot.

A Plútót 2006-ban sorolták vissza törpebolygónak, így a jelenlegi álláspont szerint 8 bolygó van a naprendszerünkben, és még egy létezését feltételezik a tudósok. A Plútó egy űrből látható, hatalmas szív alakú síksága miatt továbbra is nagy népszerűségnek örvend.