2016.01.06. 19:32
A 80-as évekbeli ablakok miatt volt hideg a Ságváriban
Az épület rossz szigetelése miatt volt extrém hideg a téli szünet utáni első tanítási napon az egyetemi gyakorló gimnáziumban. Három napig fűtötték az épületet a diákok érkezése előtt, mégsem sikerült felmelegíteni. Kedden már meleg volt.
– Nem történt emberi mulasztás – kezdte Dobi János, amikor arról kérdeztük, miért volt hétfőn olyan hideg a Szegedi Tudományegyetem Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola középiskolás épületrészében, hogy a diákokat haza kellett küldeni a harmadik óra után. Mint arról tegnap beszámoltunk (2016. január 5.: 10 fok sem volt az osztályteremben – Hazaküldték a diákokat a Ságváriból), a gyerekek elmondása szerint kabátban is fáztak az iskolában, végül az iskolarádióban mondták be, hogy az igazgató döntése alapján mindenki hazamegy.
– Jogszabály írja elő, hogy a tantermekben legalább 20 foknak kell lennie. Ennek a töredéke sem volt – magyarázta döntését Dobi János. Az intézmény vezetője lapunknak elmondta: december 29-én már beindították a fűtési rendszert, január elsejétől pedig teljes kapacitással működött. Teljes fűtésleállás alig egy hétig volt, hiszen december 18., az utolsó tanítási nap, és december 23. között temperáló fűtést kértek, pont azért, hogy ne hűljön át teljesen a rendszer. Ez azonban a mostani hidegben elég volt ahhoz, hogy aztán három nap alatt se tudjon visszamelegedni az épület.
– Az éves leállás minden évben problémát okoz, pontosan ezért figyelünk rá, hogy idejében elindítsuk a fűtést. A tapasztalatok szerint a külső hőmérséklet befolyásolja, hogy mennyire tudják a helyiségeket felfűteni – mondta Dobi János. – Nehézséget okoz például, hogy a fűtőrendszer a tornaterem tetején van, onnan fut szét az épületekbe. Nagy hidegben azonban a csövek lehűlnek, mire a legmesszebb lévő pontokig is elérnek.
Nagyobb problémát jelent azonban a gimnáziumi épületrész állapota. – Utoljára a 80-as évek közepén volt ott nyílászáró-felújítás, de a Hősök kapuja feletti termeken még ennél is régebbiek az ablakok. Ezek nem szigetelnek megfelelően, így könnyen kihűl az épület – magyarázta az igazgató. Bizonyítja ezt az is, hogy a gimnázium és az általános iskola ugyanazon a fűtési körön van, a kicsiknél viszont már hétfőn is meleg volt. Ott ugyanis már megtörtént a felújítás, így a meleg nem szökött el.
A Szegedi Tudományegyetem illetékeseitől még kedden megkérdeztük, tervezik-e a gimnázium épületének felújítását, illetve arra is kíváncsiak voltunk, milyen számítások igazolják a szénszünet szükségességét. Kérdéseinkre tegnap érkezett válasz.
– A nyílászárók teljes cseréje a legóvatosabb becslések szerint is minimum 75 millió forintot tenne ki. Az egyetem ezt az összeget pályázati pénzből kívánta előteremteni évekkel korábban, ám míg az általános iskola pályázata nyert, és a nyílászárók cseréje megtörténhetett, addig a gyakorló gimnázium ugyanezen céllal beadott pályázatát elutasították – tájékoztatott Bittner Péter közkapcsolati igazgató.
A szénszünettel kapcsolatosan elmondta: azt energiatakarékossági okokból vezették be 2011 decemberében. A lépésnek köszönhetően a Szegedi Tudományegyetem az elmúlt évek tapasztalatai alapján időjárástól és az energiaáraktól függően évente 50–100 millió forintot takarít meg energiaköltségein azzal, hogy a háromszáz egyetemi épület többségében 10 fokos hőmérsékletet tart és minimális mennyiségű áramot használ. – Figyelembe véve épületeink átlagos állapotát, a szakértők egyöntetű véleménye az, hogy a 16 fokos temperáló fűtés a jelenleginél jóval kevesebb megtakarítást tenne lehetővé – tette hozzá.
Dobi János egyébként a hétfői, rövidített tanítási nappal kapcsolatosan elmondta: mivel három órát megtartottak, nem kell bepótolni az elmaradást. A diákoknak tehát nem lesz pót tanítási napjuk, a pedagógusok pedig egyéni tanterv-átütemezéssel oldják meg, hogy az elmaradt tananyagot is átadják.