Utoljára közlekedett a röszkei vonat - mindössze négy utassal

Továbbra is érvényben van a szeptember 15-én kihirdetett migrációs válsághelyzet Csongrád megyében, noha már nem jönnek erre tömegével a menekültek. „A válsághelyzet azért szükséges, mert 2015. szeptember 15. és 2015. október 14. között a magyar határt – Szerbia és Horvátország felől – összesen 177 ezer 182 fő lépte át. Bár azóta a magyar megoldásnak köszönhetően töredékére csökkent ez a szám, a védelmet fenn kell tartani, mert határainktól délre naponta tízezrek áramlanak az Európai Unió országaiba. A magyar kormány mindent megtesz azért, hogy megvédje Magyarország és az Európai Unió schengeni határait" – írta korábban lapunk kérdésére a Belügyminisztérium.

A kalauzon, a masinisztán és egy ismerősükön kívül mindössze négyen ültek az 1980-ban Csehszlovákiában gyártott motorkocsin hétfőn kora délután. A szegedi vasútállomás harmadik vágányáról 14.30-kor gördült ki az utolsó Röszkére tartó járat. Ahogy korábban megírtuk (A vonat nem jár: október végén megszűnik a Szeged–Röszke járat, 2015. október 21.), a migráció miatt kialakult válsághelyzet és fizikai határzár miatt annyira kevesen utaztak a Röszkére tartó vonaton, hogy a MÁV vezetősége úgy döntött, megszünteti a járatot.

Nyáron a vasútvonal a Magyarország felé irányuló menekülthullám legfontosabb határátlépési pontja volt. A szerelvény augusztus 31-éig Horgos érintésével Szabadkáig közlekedett.

– Nem örülök neki, hogy megszűnik a járat. Röszkei vagyok, vasúti dolgozó. A vonattal ingyen járhattam dolgozni. Ennek most vége. Jobb híján marad a busz – mondta Sólya Irén, aki már jóval az indulás előtt fent ült a kocsin. [namelink name="Dósa Endre"], egykori MÁV-dolgozó és barátja, [namelink name="Csányi Szabolcs"] kerékpárral érkeztek. Dósa ingerülten úgy fogalmazott, a járat megszüntetése kettős diszkrimináció.

– Egyrészt a vasút ellen, hiszen a közúti határátkelőket már megnyitották, akkor a vasútit miért nem. Másrészt a város ellen, hiszen Kelebiánál már használható a vasúti átkelő. A kormányzat így bünteti a szocialista vezetésű Szegedet – magyarázta. Dósa Endre ismerősökhöz utazik látogatóba Horgosra, hetente többször. A hétfői vizit villámlátogatás volt. A negyedórás utazás után nyeregbe pattantak, és a régi határátkelőhely felé vették az irányt. A szerelvény 16.05-kor indult vissza Szegedre.

A röszkei állomáson a szerelvény negyedik utasa, a Vácról érkezett Szegedi Péter egy villanypóznára függesztett ki két, cirkalmas betűkkel írt A4-es papírlapot: „1869. IX. 11. – 2015. XI. 09. Az utolsó vonat." Ő azért vonatozott hétfőn Szegedre, hogy az utolsó járaton ülhessen. A Budapesti Közlekedési Központnál forgalomirányítóként dolgozó közlekedésmérnök nagy vasútrajongó. – Sajnos 2007 óta megszokott dolog a vonalbezárás. Korábban fekete szalaggal emlékeztek meg erről a MÁV-osok – mesélte a fiatalember.

A Magyar Vasúttörténet című kiadványban az olvasható, hogy a vasútvonal az Alföld–Fiumei Vasúttársaság által Nagyvárad–Eszék között épített, úgynevezett Alföld–Fiume vasút egyik szakasza volt. A vasút első, Szeged és Zombor közötti, 101 km hosszú vonalszakaszát 1863-tól kezdték el építeni, és 1869. november 11-én adták át a forgalomnak.