Ha a földről van szó, ugranak

„Arra kérjük a kormányt, hogy minél inkább abba az irányba haladjon, hogy a gazdák ne csak használatot, hanem tartósan tulajdont is tudjanak szerezni" – mondta nemrég az országgyűlésben [namelink name="Jakab István"], a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke. Ezután a kormány megállapodást kötött a Magosszal, többek között „a gazdaérdekek képviseletével összefüggő törvényalkotás" céljából, ahogyan [namelink name="Fazekas Sándor"] földművelésügyi miniszter nyilatkozta. Az állami földek bérbe adását sok botrány kísérte az elmúlt években, ezért válthatott ki most Jakab javaslata nagy visszhangot.

Az MSZP agrártagozatának elnöke, Beke Károly azt a következtetést vonta le a javaslatból, hogy a Fideszhez közel álló embereknek eddig bérbe adott állami termőterületeket most majd ugyanazok vehetik meg, államilag támogatott hitelből. Beke úgy tudja, az eddig bérbe adott közel 95 ezer hektárnyi állami földnek kevesebb mint egyharmada jutott a valóban helyben lakó régi gazdálkodókhoz, a nagyobbik hányadot a kormány barátai kapták.

[namelink name="Ángyán József"] országgyűlési képviselő, aki 2012-ig államtitkár volt, és az állami földek bérbeadásának módja miatt veszett össze a kormánnyal, szintén tart az új javaslattól. Szerinte ezt a tulajdonszerzést azért nem szabad hagyni, mert aki több ezer, tízezer hektár területre ráteszi a kezét, az „hatalmas extraprofitot ígérő monopolhelyzetbe kerülhet az élelmiszerpiacon".

Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitkára viszont azt mondta, a javaslat alapján olyan jogszabályt szeretnének alkotni, amely „társadalmi ellenállás nélkül" születik meg, és szeretnék elérni, hogy egy tőkeerős földtulajdonosi réteg alakuljon ki a gazdálkodókból. Rémhírnek minősítette viszont, hogy a kormány elővásárlási jogot szeretne biztosítani a mostani haszonbérlőknek a földre, és arról sincs szó, hogy ők automatikusan megkapnák az épp használt területeket. Az eladandó területekre majd licitálni kell. A hitelről is egyeztetnek, olyan banki konstrukciót terveznek, amelyet bárki igénybe vehet, egyenlő esélyekkel.

– Minden esetben érdekel minket az általunk bérelt földterületek megvásárlása – válaszolta kérdésünkre a mintegy 3000 hektárnyi, bérelt és saját földön gazdálkodó, sertéstelepet és vágóhidat is működtető csongrádi Héjja Testvérek Kft. egyik ügyvezetője, [namelink name="Héjja István"].

– Ezt a szándékot számos ok magyarázza. Talán a legkézenfekvőbb: a termeléssel kapcsolatos gépi beruházások hosszú távú, bérleti időtől független kihasználása. Ám nagyon fontos a feltételek részletes megismerése. Ki, kik vásárolhatják meg a területeket? Milyen pénzügyi konstrukció áll majd rendelkezésre? Milyen lesz az önerő és a hitel aránya, a futamidő, a kamat, és milyen fedezetre lesz szükség? Ha ezek a részletek ismertté válnak, akkor tudunk felelősen dönteni, hogy egyébként létező általános szándékunknak megfelelően fogunk-e majd pályázatot beadni az általunk bérelt földterületek megvásárlására.